Újabb meglepő felfedezések láttak napvilágot a Skandináviából érkező emberek brit jelenlétéről, akik már jóval az angolszászok és a híres vikingek megjelenése előtt érkeztek a szigetre. Kutatók egy yorki római katona maradványainak genetikai vizsgálatával állapították meg, hogy ezek az egykori harcosok negyedrészben skandináv felmenőkkel büszkélkedhettek.

A történészek hosszú ideje gondolták, hogy a skandinávok valamikor az angolszászok érkezése vagy a vikingek első támadása előtt is jelen voltak Nagy-Britanniában, de most végre bizonyítékot nyertek a szigetekre való korai betelepedésükre. Az első jelentős viking támadásra 793 körül került sor, azonban a kutatás során megcáfoltak számos eddigi népszerű elméletet a népvándorlásokról.

A tudósok az új DNS-vizsgálat során több mint 1500, az első évezredben Európában élt individuum genomját elemezték, ezzel új információkat nyerve például a germán népcsoportok első évezred eleji vándorlásairól. A kutatók kiemelték, hogy legalább két különböző vándorlási hullámot tudtak azonosítani Észak-Németországból és Skandináviából, amelyek Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa felé irányultak.

Ez a felfedezés nemcsak a brit történelem újraértelmezéséhez járul hozzá, hanem a skandinávok Nagy-Britanniában játszott szerepének újjászületéséhez is. A kutatás eredményei tovább bővíthetik a népvándorlásokkal és a kulturális interakciókkal kapcsolatos tudományos diskurzust, és elősegíthetik annak megértését, hogy a különböző népek hogyan formálták Nagy-Britannia mai képét.