Megállapodás született az unió 2025-ös költségvetéséről – jelentette be szombat hajnalban a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Brüsszelben. Banai Péter Benő, az uniós magyar elnökséget képviselve, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) ülését követően tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy intenzív tárgyalások után, a végső határidő előtt sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Parlamenttel az Európai Unió 2025-ös költségvetéséről, amely 199,4 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 155,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz.

A tanács álláspontját egyhangú szavazással fogadták el, így mind a 27 tagállam támogatását megkapták. A megállapodás nemcsak a költségvetési keretek rögzítését segíti, hanem különböző fontos problémákra is megoldásokat kínál, mint például a versenyképességet növelő programok finanszírozását és a Közép- és Kelet-Európában, valamint Spanyolországban tapasztalt árvízek utáni helyreállítást.

Az államtitkár hangsúlyozta a költségvetési óvatosság elvét, amely lehetővé teszi, hogy jövőre rugalmasabban kezeljék a költségvetést. "Fontosnak tartottam, hogy olyan kompromisszumra jussunk, amely választ ad a kihívásokra, mint például az árvízkárok vagy a kiberbiztonság, miközben ne terheljük túl az európai adófizetőket," – mondta Banai.

Szintén közölte, hogy a megállapodás keretében a programok finanszírozására szükséges források rendelkezésre állnak, amelyek a gazdasági növekedést támogatják. Különös figyelmet kaptak a kohéziós támogatások, amelyek a magyar és más európai országok beruházásainak finanszírozását szolgálják. Ezek a támogatások körülbelül hárommilliárd euróval, azaz körülbelül 1200 milliárd forinttal emelkedtek.

A hitelek kamatai is megfelelő fedezetet kaptak, amely lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy fenntartják a költségvetési fegyelmet, mivel ha az uniós költségvetés túl nagy, akkor a tagállamoknak és az európai adófizetőknek többet kell befizetniük. Ezért kiemelten fontos, hogy mire és milyen célokra kerülnek felhasználásra az EU 2025-ös költségvetésében szánt források.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Magyarországon elindított programok finanszírozását is biztosítsák, így jövőre mintegy 2700 milliárd forintot utalhat át az Európai Bizottság a specifikus programokra, amelyeket az Európai Parlament is elfogadott és amelyeknek a konkrétumait a magyar kormány határozta meg. Niklas Herbst, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is kiemelte a magyar államtitkár kemény tárgyalási stílusát, de végül sikerült megállapodásra jutniuk.

Valóban, ezekben a nehéz időkben, a geopolitikai kihívások tükrében minden egyes euró elköltését meg kell indokolni. A jó működő közigazgatás iránti igény megkönnyítette az egyensúly megtalálását. Fontos, hogy a jövőbeli források, mint a kohéziós alapok, milyen hatással lesznek Magyarország gazdaságára.

Továbbá, figyelembe kell venni, hogy Magyarország már több pénzt fizetett az EU-nak, mint amennyit támogatás formájában visszakapott. Október végéig már 3000 milliárd forintnyi hiány gyűlt össze a magyar költségvetésben, de jövőre a helyzet megváltozhat. Különböző spekulációk terjednek arról, hogyan áll Magyarország uniós pénzügyi egyenlege, és milyen hatással lesz ez a jövőbeni költségvetési tervekre. Az uniós pénzek jövője ennyire izgalmas és kiszámíthatatlan.