Az Európai Unió 26 évvel ezelőtt rendkívül hevesen reagált, amikor a szélsőjobboldali Jörg Haider bekerült az osztrák kormányba, lényegében pártállammá téve Ausztriát. Most azonban, amikor Herbert Kickl, a keményvonalas jobboldal vezére, aki a második és harmadik generációs bevándorlók 'visszavándorlását' helyezte előtérbe, lehet az osztrák kancellár, az EU eddigi reakciója csupán annyi, hogy derűsen figyelték a helyzet alakulását, remélvén, hogy Kickl nem bizonyul majd olyan bomlasztónak, mint korábbi nézetei alapján várható lenne.

A Politico szerint eltűntek azok az idők, amikor az uniós vezetők biztosak voltak abban, hogy a szélsőséges nézetekkel szemben meg kell védeniük a blokk centrista értékeit. Emlékeztettek, hogy 2000-ben szankciókat vezettek be Ausztria ellen, és 2017-ben a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményezték Lengyelország ellen, amikor a jogállamiságot sértő intézkedésekkel szembesültek.

Jelenleg csak „barátságtalan fogadtatásra” és „kedves testbeszédre” számíthat Kickl, ha Brüsszelbe látogat. Kérdés, mosolyognak-e majd, amikor lefotózzák őket? Valószínűleg nem, de ez lesz a tiltakozás mértéke – mondta egy uniós diplomata, akinek névtelenséget biztosítottak, hogy nyíltan véleményt mondhasson.

Bécsben jelenleg is zajlanak a koalíciós tárgyalások Kickl és a konzervatív Ausztrák Néppárt között. A Szabadságpárt (FPÖ) becsatlakozása az európai „játszmába” jelzi a hagyományos politikai keretek erodálódását. Hétfőn Alexander Schallenberg, Ausztria ideiglenes kancellárja az utolsó pillanatban Brüsszelbe utazott, hogy nyugtatgassa a partnereket.

Kickl kormányra kerülése ellenére nem valószínű, hogy az EU vezetői formális tiltakozást nyújtanak be Ausztria ellen. Ekkor a szó Magyarországra terelődött. Az EU hozzáállása Magyarországhoz hasonló: Orbán Viktor tavaly Moszkvába utazott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal, de ezt a lépést alapvetően nem szankcionálták.

A Politico azonban megjegyzi, hogy Brüsszel valószínűleg nem tervez további fegyelmi intézkedéseket Magyarország vagy Ausztria ellen. Az uniós biztos, Michael McGrath decemberben a lapnak azt nyilatkozta, hogy Magyarország bármikor „bejöhet a hidegről”, azaz visszatérhet a civilizált európai országok közé.

Ez a helyzet nem csupán a reformokat kereső politikai irányvonalakat érinti, hanem a nemzeti identitások és politikai diskurzusok megújításának igényét is megjeleníti. A jobboldali populisták terjedése az EU-ban – beleértve Melonit Olaszországban és Orbánt Magyarországon – szoros összefonódásban van annak a politikai fenoménnak a növekedésével, amely az EU működését és jövőjét is befolyásolhatja.

A helyzet kihívásokat is rejt magában: a végső kérdés, hogy az EU hogyan tudja kezelni a tagállamokban növekvő populizmust és szélsőjobboldali politikákat anélkül, hogy az alapelvek és értékek megsérülnének.