Bevezetés

A menekültek jogaival és a nekik járó szolgáltatásokkal kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet a kutatók a Tárki Társadalomkutatási Intézet legújabb tanulmányában, amely az ukrajnai menekültek Magyarországon való integrációs nehézségeit vizsgálta. A tanulmány különösen arra fókuszált, milyen hiányosságokkal szembesültek a menekültek az egészségügyi rendszerben.

Menekült statisztikák

A 2022-es háború kitörése óta rekordszámú menekült érkezett Magyarországra, 2023 októberében körülbelül 35 ezer ukrán menedékkérő élt az országban, akik közül sokan nem kaptak megfelelő támogatást a magyar államtól, főleg a kezdeti időkben.

Állami segítség és nehézségek

A kutatás kiemelte, hogy a magyar állam a háborús helyzet miatt bár toleránsabb lett az ukrán menekültekkel szemben, a rendelkezések sok esetben nem működtek hatékonyan. 'Az állami lakhatási lehetőségek alapvetően elégtelenek voltak', jelentették ki a kutatók. A menekültek nagy része ezért kénytelen volt visszatérni az ukrajnai rendszerhez, amely sokkal ismerős életekiként jelentkezett számukra.

A menekült háztartások helyzete

A tanulmány számos adatot szolgáltatott a menekült háztartások helyzetéről is. Az interjúk alapján kiderült, hogy a menekültek 80%-a ukrán, és sokan a háború elől menekülve sokszor nem tudtak eligibilis ellátáshoz jutni. Sőt, egyes esetekben még a magyar állampolgársággal rendelkező ukránok is hátrányt szenvedtek, mivel a magyar egészségügyben való hozzáféréshez sokszor további elvárásokat támasztottak.

Egészségügyi kihívások

A megkérdezett ukrán menekültek 32%-a krónikus betegségben szenvedett, amely szintén megnehezítette az ellátásukat. Egy 70 éves menekült férfi például a harkivi orvosát hívta online konzultációra, mert hallotta, hogy a magyar egészségi szolgáltatás színvonala nem megfelelő.

Lakhatási helyzet és munkanélküliség

Az integráció során az ukrán menekültek lakhatási helyzete is javult, mivel 2023-ra már 43%-uk saját háztartásban élt, azonban az alapvető lakhatási lehetőségek hiánya és a bérbeadók elzárkózása jelentős nehézségeket okozott. A kutatás azt is megállapította, hogy a munkanélküliségi arány az ukrán menekülti közösségben kétszerese a hazai átlagos munkanélküliségi rátának.

Munka és támogatás

A statisztikák alapján a menekült háztartások 71%-ának volt munkája, de 26%-uk még segélyekből élt. Az állami támogatás összege a menedékkérők számára rendkívül alacsony volt, így sokuk kizárólag a külföldről érkező segítségre támaszkodott, ami nem volt elegendő a megélhetéshez.

Nyelvi és oktatási nehézségek

A nyelvi nehézségek, és az ellátások hiánya miatt a menekültek gyakran kényszerültek arra, hogy a háború alatt működő ukrajnai egészségügyi rendszerhez forduljanak, amely számukra már megszokott volt. A helyzetük nemcsak az egészségügyi ellátás terén volt nehéz, hanem a mindennapi élet más területein is, például az oktatásban, ahol a menekült gyermekek 21%-a nem járt iskolába, ami aggasztó mutató a társadalmi beilleszkedés szempontjából.

Következtetés

A kutatás végül azt a következtetést vonta le, hogy a kormányzati intézmények nem elégszenek meg az adott probléma kezelésére, és sürgető szükség van a magyarországi menekültügyi rendszerek átfogó reformjára, hogy jobban támogassák az érkező menekültek integrációját.