Több mint 800 év fordulatai

A francia kultúra, az európai kereszténység és a nyugati civilizáció közös szimbóluma a párizsi Notre-Dame. A katedrális több mint 800 éves története bővelkedik érdekességekben és fordulatokban: 1163-ban kezdték építeni, alig 12 évvel a gótikát a Saint-Denis-székesegyház átalakításával megalkotó Suger apát halála után. Alapkővét III. Sándor pápa fektette le. Az első gótikus templomok közé tartozik, ahol támpilléreket alkalmaztak, lehetővé téve a nagyméretű csúcsíves és rózsaablakok statikailag stabil alkalmazását.

Az építkezés csaknem 200 éven át, 1345-ig zajlott; tervezőjét a középkori szokásnak megfelelően nem ismerjük. IX. Lajos francia király 1239-ben itt helyezte el a Krisztus töviskoronájaként tisztelt ereklyét, amelyet tíz évvel korábban vásárolt II. Balduin konstantinápolyi latin császártól.

Az 1789-ben kezdődött francia forradalom során az épületet erősen megrongálták; 1793-ban a homlokzatán látható 28 bibliai király szobrának fejét levágták, az épületet "Értelem kultuszának" templomává tették, Szűz Máriát pedig a "Szabadság Istennőjére" cserélték.

Napóleon 1804-ben itt koronázta meg magát császárrá VII. Piusz pápa jelenlétében. Az épület irodalomba és a popkultúrába is bevonult, Victor Hugo 1831-ben írt regénye, a "A párizsi Notre-Dame" óta számos film és musical készült.

A katedrális legnagyobb tűzesete 2019. április 15-én következett be, amikor kora este lángok lepte el a templomot. A 19. századi huszártornya leomlott, a középkori tetőszerkezetének kétharmada megsemmisült.

Helyreállítás a Groupama és az Ácsok Határok nélkül segítségével

A tűzeset tragikus képei világszerte sokkolták az embereket. Több mint 400 tűzoltó érkezett a helyszínre, akik közül sokan imádkoztak az épület megmeneküléséért. Ha a harangtornyokat is elérte volna a tűz, az majdnem teljes pusztulást jelentett volna, hiszen az épület statikáját is végleg megrendítette volna.

A tűz okairól több összeesküvés-elmélet kapott szárnyra, de tény, hogy 2014 előtt az ingatlan nem rendelkezett professzionális tűzvédelmi rendszerrel. A tűz következményeinek időben történő felismerésére alkalmazott dolgozók sem rendelkeztek megfelelő végzettséggel.

Példátlan adakozási hullám indult el: a leggazdagabb franciák közül Bernard Arnault, a Louis Vuitton márkáról ismert LVMH tulajdonosa 200 millió eurót, François-Henri Pinault, a Guccit is birtokló cég vezetője pedig 100 millió eurót ajánlott fel. A helyreállításhoz számos magán- és céges adományozó is hozzájárult, köztük Szeged városa, amely 10 ezer eurót ajánlott fel. Így rövid időn belül összegyűlt az újjáépítés 1 milliárd euróra becsült végső költségét fedező összeg.

A Groupama francia biztosító a tűzvész másnapján 1300 tölgyfát ajánlott fel a tetőszerkezet pontos másának felépítéséhez, ami körülbelül 20 hektárnyi területnek felel meg. A biztosító sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Notre-Dame régi tetőszerkezetének gerendáit minket érte a történelem, miszerint ezeréves fákból állt, így az újépítéshez olyan 100-150 éves tölgyfákból készülnek a gerendák, amelyek tökéletes minőségűek.

Emmanuel Macron francia elnök a tűzvészt követően azonnal ígéretet tett arra, hogy a katolikus egyház által használt, de az állam tulajdonában álló épületet 5 éven belül újjáépítik. A katedrális turisztikai jelentősége is megnőhet: Európa egyik leglátogatottabb épületéről van szó, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a tervek szerint az újranyitás után ez évi 14-15 millióra nőhet.

A templom tetejének felújítása során a középkori kézműves technikát használták, a feladatvállalás az Ácsok Határok Nélkül szervezetre hárult, amely a műemlékek megóvását tekinti egyik fő feladatának. A Notre-Dame leégése kellemetlen következményekkel járt, de számos pozitív tapasztalatot is hozott az építészet számára, mivel az épület olyan részeit is alaposan megvizsgálták, amelyeket korábban nem tudtak.

A Notre-Dame újjáépítése

A Notre-Dame újjáépítése nem csak egy épület helyreállításáról szól, hanem a francia identitás és kultúra újraélesztéséről, hiszen a katedrális megvédi a középkori hagyományokat, miközben a modern technológia vívmányaival is összekapcsolódik. Az épület újjáépítése tehát nem csupán a múltról szól, hanem a jövőnkről is.