A klímaváltozás hatásai és a globális mezőgazdasági kihívások miatt ideje komolyan átgondolni a magyar mezőgazdaság jövőjét. Orlóci László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tájépítészeti intézetének tudományos főmunkatársa a közelmúltban felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon is vannak érzékeny ökológiai területek, amelyek kockázatokkal néznek szembe, míg a globális népesség növekedésével párhuzamosan növekvő élelmiszerigények jelentkeznek.

László szerint mind a rizs, mind a gyapot termesztésével kapcsolatos jövőbeli tervek nem csupán fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is relevánsak. Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra a Föld népessége elérheti a 11 milliárdot, így az agráriumnak a megváltozott klimatikus környezethez és a piaci igényekhez való alkalmazkodás mindennél fontosabbá válik. Különösen figyelembe kell venni az elmúlt évtizedekben tapasztalt gyors éghajlatváltozást, amely számos gyümölcstermelési technológiát és növénykultúrát érintetett.

A kutatások azt mutatják, hogy a Kárpát-medence ökológiai feltételei kedvezőek lehetnek bizonyos ázsiai növények, például a rizs és a gyapot termesztésére, azonban a kérdés továbbra is az, hogy mennyire fenntartható és gazdaságos ez hazánkban. Míg a múltban a rizs és gyapot honosítására tett kísérletek, mint például a Rákosi-korszakban Szarvas környékén, nem bizonyultak tartósnak, ma már a modern technológiai fejlesztések és az éghajlati változások lehetőséget adhatnak a sikerek elérésére.

Az éghajlatváltozás miatt a mezőgazdasági ágazat folyamatosan változik, és ennek megfelelően a termesztett növények köre is átalakulhat. A klaszterezett kultúrák, mint a kukorica és a burgonya, hosszú távon eltűnhetnek, és a mezőgazdasági gyakorlatoknak is adaptálódniuk kell az új klimatikus viszonyokhoz. Például a cirok, mint aszálytűrő növény, egyre népszerűbb lehet a jövőbeli fűszer- és élelmiszernövény-termesztésben.

Továbbá, a nemzetgazdasági szempontból jelentős olívaipar máris elkezdett kiszorulni Spanyolország különböző területeiről, míg Angliában a francia borászok tulajdonokat vásárolnak, hogy borászatokat építsenek. Ezek a tendenciák is megerősítik, hogy a változó éghajlati helyzet a mezőgazdasági termelés formáira is hatással lesz, s ezek a gazdasági trendek Magyarországra is vonatkoznak.

A zöldítési kezdeményezések, városi zöldfelületek és az urbanizáció zöld hatásai mind hozzájárulnak a klímaváltozás kezeléséhez, hiszen a környezeti hatások csökkentésére irányuló intézkedések nemcsak ökológiai, hanem gazdasági előnyöket is nyújthatnak. A kutatások pedig már mutatják, hogy a fenntartható mezőgazdaság növelheti a GDP-t is, különösen, ha sikerül megfelelően alkalmazni a zöld kultúrákat.