A The Washington Post által megszerzett dokumentumok és három amerikai tisztviselő beszámolója szerint a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai, köztük Michael Waltz is, Gmail-fiókokat használtak kormányzati ügyek intézésére. Waltz egyik vezető munkatársa érzékeny katonai pozíciókról és fegyverrendszerekről folytatott technikai jellegű beszélgetéseket más kormányügynökségek kollégáival a kereskedelmi szolgáltatáson keresztül.

Ráadásul Waltz kevésbé érzékeny, de potenciálisan kihasználható információkat, például ütemezését és egyéb munkadokumentumokat is személyes Gmail-fiókjára küldött, állítják névtelenséget kéró tisztviselők. Mindeközben Eva Galperin, az Electronic Frontier Foundation kiberbiztonsági igazgatója figyelmeztetett, hogy az e-mail kommunikációk nem védettek, hacsak nem használnak erős titkosítást.

Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azonban hangsúlyozta, hogy Waltz nem küldött és nem is küldene minősített információkat nyílt fiókon keresztül, és hozzátette, hogy amikor munkaügyben üzenetet kap, mindig gondoskodik arról, hogy másolatot küldjön a megfelelő kormányzati fiókjára is.

Az ügy összekapcsolódik egy korábbi biztonsági incidenssel: Waltz véletlenül bevette egy Signal-csoportba Jeffrey Goldberget, az Atlantic főszerkesztőjét, akit Trump ismert kritikájáról ismernek. A csoportban Pete Hegseth védelmi miniszter részletezte a márciusi jemeni húszszik elleni támadás időzítését és a bevetett fegyverrendszereket, amely potenciálisan veszélyeztette az amerikai katonákat. Waltz a Fox Newsnak azt mondta: „Teljes felelősséget vállalok. Én hoztam létre a csoportot.” Azonban később azt állította, hogy Goldberg elérhetőségei „valahogy beszívták” a telefonjába, és soha nem találkozott az újságíróval – annak ellenére, hogy egy nemrég közzétett fotón együtt láthatók.

Trump nyilvánosan kiállt Waltz mellett, és egy szerdai egyeztetés után úgy döntött, hogy nem bocsátja el, mert nem akarta „skalpot adni a liberális médiának”. Egyes amerikai tisztviselők szerint az elnököt jobban felháborítja egy liberális újságíró bevonása egy bizalmas beszélgetésbe, mint a nemzetbiztonsági kockázat. Ironikusan Waltz korábban élesen bírálta Hillary Clintont magán e-mail-szerverének használata miatt, 2023 júniusában így kommentálva az ügyet: „Mit tett emiatt az Igazságügyi Minisztérium? Egy fenét sem.” Az FBI igazgatója és más jogi szakemberek egyelőre nem jelezték, hogy vizsgálnák a Trump-tisztviselők személyes kommunikációs csatornáinak használatát érzékeny információk megosztására. Elgondolkodtató, hogy vajon milyen következményekkel járhat ez az ügy a nemzetbiztonságra nézve.