A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatói új módszerekkel vizsgálják a különböző egyének kapcsolattartási szokásait járványok idején. Eredményeik rangos szaklapokban, például a Nature Communicationsben és a Science Advances-ban kerültek publikálásra. A kutatás során figyelemmel kísérték, hogyan változtak az emberek kapcsolattartási szokásai a legutóbbi világjárvány alatt, Magyarországon.

Dr. Karsai Márton és csapata célja az volt, hogy a begyűjtött adatok segítségével a korkapcsolati mátrixokat kövessék, ezáltal értékelni tudják, hogy egy adott korú egyén — például egy 70 éves nyugdíjas — mekkora valószínűséggel létesít kapcsolatot egy másik korcsoport tagjával, mint például egy gyermekkel.

A kutatás egy új, MASZK nevű adategyűjtő rendszer bevezetésével folytatódott, amely lehetővé teszi, hogy bárki részt vegyen a jövő járványainak megértésében. Az alkalmazás letölthető a maszkmonitor.hu weboldalról vagy mobil telefonokkal.

Dr. Karsai kiemelte, hogy a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a kontaktok mennyisége hogyan változik a különböző foglalkoztatottsági státuszú egyének, valamint a nagyvárosi és vidéki lakók között. Rámutattak arra, hogy eddig a járványmodellek csak a kor szerinti kapcsolati mintázatokat figyelembe vették, de a kutatás során a különböző egyéni jellemzők, mint például iskolai végzettség és társadalmi státusz is szerepet kaptak.

A kutatás számos érdekes felfedezést hozott, például hogy a vidéki lakosok a járvány idején több kapcsolatot tudtak létesíteni, mint a városi lakók. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a vidéki életforma lehetővé tette a szabadabb kapcsolattartást, míg a városokban a lezárások szigorúbbak voltak.

Továbbá kiderült, hogy a társadalmi-gazdasági státuszok alapján is különbségek figyelhetők meg a vírus terjedésében: a magasabb társadalmi osztályba tartozók jobban tudták csökkenteni kapcsolataik számát, így arányosan őket kevesebbszer fertőzte meg a vírus, míg az alacsonyabb státuszúak körében a magasabb halálozási arány figyelhető meg.

A MASZK program célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a járvány terjedését és az emberek viselkedését, segítve ezzel a közegészségügyi döntések megalapozottságát. Az elkövetkezendő hónapok során is szükség van a lakosság aktív részvételére, hogy a kutatók még pontosabb és megbízhatóbb modelleket tudjanak létrehozni.

Ez a kutatás nemcsak a tudományos közösség számára jelentős, hanem a társadalom egészére is kihatással van, mivel a járványok kimenetele és az egészségügyi intézkedések hatékonysága is alapvetően befolyásolja a közegészséget.