Grönland kormánya közvetlenül az Egyesült Államokkal kívánja meghosszabbítani a védelmi megállapodását, teljesen kihagyva Dánia részvételét. Kuno Fenker, a Siumut párt képviselője hangsúlyozta, hogy a sziget "de facto NATO-tagnak számít" Dánia nélkül, és már most is létezik egy védelmi megállapodásuk Washingtonnal. Azonban szeretnék ezt átformálni, és Grönland közvetlenül az Egyesült Államokkal kíván szerződni, miközben Dánia és az EU-val is új, kétoldalú megállapodásokat szeretnének kötni.

A dán kormány aggodalmát fejezte ki Donald Trump korábbi kijelentései miatt, amelyben az amerikai elnök Grönland annektálásáról beszélt. A dániai törvényhozás rekonstrukciója miatt Koppenhágában új, erősebb lépések fontolgatása merült fel. Ezen lépések közé tartozik például egy lehetséges légibázis létrehozása Grönland keleti részén, ahol modern F-35-ös vadászgépek telepítését is mérlegelik. A cél a terület védelmének megerősítése, továbbá a katonai jelenlét növelése a régióban.

A biztosítékok erősítése nem új fejlemény, ugyanis már 2024 közepén felmerült a fegyveres erők számának növelése, azonban akkor nem kapott kellő figyelmet a sajtóban. Az utóbbi időben viszont a nemzetközi politikai táj színhelye kiemelt figyelmet kapott, különösen Trump január 20-i hivatalba lépése óta. Grönland, amely 1953-ig Dánia gyarmata volt, ma már a Dán Királyság részeként nagyfokú autonómiát élvez. Az önálló választások lehetősége kinyitja a kaput a jövőbeni politikai átalakulások előtt.

Grönland helyzete napjainkban nemcsak a helyi lakosság, hanem a nemzetközi közösség számára is érdekes, mivel egy stratégiai fontosságú sziget, amelyet a globális hatalmi egyensúly szempontjából is kulcsfontosságúnak tartanak. A jövőben Grönland szerepe a geopolitikai játszmákban még hangsúlyosabbá válhat.