Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, beiktatási beszédében heves kritikával illette azt a döntést, amely 1999-ben a Panama-csatorna átadásához vezetett. Trump szerint ez egy "hibás döntés" volt, amely súlyosan hátráltatta az amerikai gazdaságot, mivel a csatorna forgalma alapvetően befolyásolja a világ tengeri kereskedelmét, különösen az Egyesült Államok érdekeit. A csatorna forgalma 3%-át adja az összes tengeri kereskedelemnek, és Trump figyelmeztetett arra, hogy a magas átkelési díjak tovább nehezítik az amerikai kereskedők helyzetét.

A panamai kormány, válaszul Trump kijelentéseire, vizsgálatot indított a Hongkongban működő Hutchison Ports ellen, amely a csatorna két végén található kikötőket üzemelteti. A vizsgálat célja a transzparencia és a közforrások hatékony felhasználásának biztosítása.

Trump szerint a panamai kormány döntéseinek hátterében Kína geopolitikai befolyásának növekedése áll. Washingtonban egyre inkább aggasztja a kínai cégek jelenléte a térségben, különös figyelmet fordítva a csatorna kulcsszerepére.

Josée Raúl Mulino, Panama elnöke, határozottan visszautasította Trump kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy a csatorna irányítása kizárólag Panama kezében van, és hogy az amerikai beavatkozás 20. századi múlt tiszteletben tartásával kell kezelni. Mulino szerint a párbeszéd a legjobb eszköz a felmerülő kérdések rendezésére.

A Panama-csatorna stratégiai jelentősége nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális kereskedelem szempontjából is meghatározó. A 2023-as aszály következtében megnövekedett átkelési díjak Trump érveihez újabb támaszt adnak a várható amerikai beavatkozás mellett. Ezen kívül Panama az Egyesült Államok egyik legfontosabb közép-amerikai szövetségese, amely folyamatosan igyekszik csökkenteni az amerikai irányú migrációs nyomást a Darién Gap területén.

A vita tehát nem csupán a csatorna irányítása körül forog, hanem a globális hatalmi viszonyok és gazdasági érdekek összetett hálózatát is tükrözi, amely számos országot érint.