Vörös István, a közkedvelt gitáros és énekes, az Illés és az Omega dalain keresztül alapozta meg gitározási tudását. Az LGT egykori tagja, Barta Tamás segítségével még tökéletesebbé tette a hangszerkezelését. A Syrius zenei stílusa és hangulata mély benyomást tett rá, míg Cseh Tamás és Bereményi Géza szerzeményei a zene és a szöveg harmonikus összhangjával varázsolták el.

Vörös István számára a rockzene a fiatalkor óta szenvedély. Az Illés, az Omega, a Syrius és a Piramis különösen közel álltak a szívéhez, számukra köszönhetően formálódott a zenei ízlése és stílusa. "Az Illést és az Omegát a hatvanas évek végén, beatzenekarként ismertem meg. Akkoriban ismerkedtem meg a gitározással, és az ő dalaikon tanultam játszani. Később a progresszív rock és a jazz hatásai egyre inkább megjelentek a munkáimban" - mesélte.

A legkedvesebb magyar albuma a kétlegendás zenekartól való, az Illéstől az "Illésük és pofonok" című dupla albumot, míg az Omegától az "Éjszakai országúton" és az "Élő Omega" élő felvételét emelte ki. Az illeszkedés a beat között a rockra glosszálta, és az Omega dalai sokáig a rockslágerek alappilléreivé váltak.

"A Syrius albumai, különösen az 'Ördög álarcosbálja', szintén nagy hatással voltak rám" - tette hozzá. "A Syrius sötétebb, misztikusabb hangzása mindig is vonzott, és célom, hogy a saját zenéim, előadásaim során is kiváltsak valamilyen érzelmi reakciót a közönségből."

Vörös István 1975-ben Barta Tamás különleges gitártechnikai megoldásait hallgatta, amikor átvette Radics Béla helyét a Nevada együttesben. "Ez volt az első ilyen dal, amit meg tudtam tanulni a BRG magnóm segítségével, amely lehetővé tette számomra, hogy lassan, részletesen figyeljem meg a gyors részeket. Barta zseniálisan játszott, akár a világ legjobbjai közé is tartozik!" - mondta elragadtatottan.

Az Omega Éjféli koncertjén való részvétele szintén emlékezetes pillanat volt, amely lehetőséget adott neki, hogy a zenekarral együtt lépjen színpadra. Az albumuk, amely 1976-ban készült, ma is nagyra értékelt felvétel a rocktörténelemben.

"A legemlékezetesebb koncertem az Omega fellépése volt Győrben, amely 1976-ban történt. Ez olyan élményt adott, mint amikor Mick Taylor gitározott a Rolling Stones-ban" - mondta Vörös István. "A másik emlékezetes esemény a Prognózis koncertje volt 1981 nyarán a Dorogi Rockfesztiválon, ahol 40 ezer ember előtt játszottunk. A közönség azonnal átvette az adást, és felejthetetlen élmény volt számunkra.

Mostanság az akusztikus művészet vonzza, és Vörös István már készített olyan dalokat, amelyek a Syrius stílusát viszik tovább. A közelmúltban írta meg a 'Hajni és Pisti' című dalt, amely egy emlékhez is kapcsolódik, amikor egy régi Syrius-koncert felvételét nézte. A demó már elkészült, és a szám az idén megjelenő dupla albumán hallható lesz. Vörös István a zene erejében és varázsában hisz, amely mindannyiunk életét gazdagítja.