Miközben Orbán Viktor éppen arról értekezett a Nemzeti Múzeum előtt, hogy Brüsszel (2025-ben már csak „a Birodalom”) „éke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket”, Donald Trump, a béke prófétájaként emlegetett elnök, megkezdte eddigi legnagyobb szabású, többhetes hadműveletét a vörös-tengeri hajóforgalmat fenyegető jemeni húszik ellen. A hadművelet bejelentésével Trump egy fenyegetéssel próbálta nyomatékosítani döntését: „Lejárt az időtök, hagyjátok abba a támadásokat, mégpedig a mai nappal kezdve! Olyan pokoli tűz zálborozik rátok, amit még nem láttatok.”

Látványos, hogy Trump megint elfeledkezvén a tényekről, egy olyan gerillamozgalom ellen indított támadást, ami Jemen meghatározó részét több mint egy évtizede ellenőrzése alatt tartja, és 2024 novembere óta egyetlen tengeri támadást sem hajtott végre. Szombaton mindenesetre a Vörös-tengeren járőröző Harry S. Truman repülőgép-hordozóról és az Öböl-országokban található amerikai légi bázisokról felszállt gépek és drónok legalább 40 célpontot találtak el Jemen húsziak által ellenőrzött területein, köztük 15 a fővárost, Szanaát is elérte.

A támadások jellemzően föld alá rejtett rakéta- és drónindítók, légvédelmi eszközök és lokátorok ellen irányultak. Helyi jelentések szerint egy erőművet is eltaláltak, amely nagy áramkimaradást okozott Dahjan városában. Szanaában és Ibb kormányzóságban a helyi állítások szerint mindkét helyen 15-15 civil halt meg, amikor az amerikai bombák lakóépületekbe csapódtak. A jemeni értesüléseket azonban nehéz ellenőrizni a zűrzavaros helyi viszonyok miatt. A házisz vezetés szerint összesen 53 ember vesztette életét a légicsapásokban, és legalább 98-an megsérültek.

Az USA közel-keleti hadműveletekért felelős parancsnoksága bejelentette, hogy az akció egy hosszabb offenzíva nyitánya volt. A szomszédos Áden kikötővárosból is két légicsapást jelentettek, az amerikai légi hadsereg nyomásgyakorlása folytán. 2024 őszén súlyos izraeli légicsapások is érték a kikötővárost, és a Harry S. Truman, amely szintén izraeli tulajdon részére van kijelölve, most már kormányzó Galaxy Leader konténerhajóját is megszerezte, amely al-Hodejdához tartozik.

Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a légicsapások egy része nem létesítmények megsemmisítésére, hanem húszi vezetők likvidálására irányult, amit állítása szerint sikeresen végrehajtottak. A politikus azonban nem részletezte a meggyilkolt vezetők kilétét.

A háborúkba a nagyhatalmakkal szívesen beleálló húszik igyekeztek visszavágni az Egyesült Államoknak: vasárnap majd hétfőn is több mint egy tucatnyi hajó ellen indított rakétákat és drónokat a Harry S. Truman ellen. A tűzvoltaknak habár az amerikai kötelék légi védelme simán leszedte a lövedékeket, a támadást propaganda szempontból a húszik sikereként könyvelhették el. Közösségi platformokon azonnal felkapták a „rongyos gerillák vs. hi-tech leviatán” narratíváját, és természetesen megjelentek az interneten a Harry S. Truman elsüllyedését „mutató” kamuvideók is.

A húszik kedden egy harmadik rakétacsapásról is beszámoltak, de mivel az amerikaiak a köteléktől több mint 160 kilométerre észleltek csak becsapódást, ezért illetékesek szerint „nehéz megerősíteni vagy cáfolni ezt az állítást.” A Pentagon figyelmeztetett arra is, hogy a főként Telegramon kommunikáló húszik „köztudottan minimalizálják veszteségeiket és felnagyítják sikereiket.”

A jemeni húszik jelentős részét uralják az ország területének, és hatalmukat a viharos politikai helyzetben sikeresen megőrzi a megbukott kormányzat elutasításának köszönhetően. A húszi mozgalom a 1990-es években bontakozott ki, az iszlám szunnita irányzathoz és a síita zajdi törzsekhez köthető. 2004-re megalapították a Huszein el-Húszi által vezetett Anszárullah-mozgalmat, amely részben a geopolitikai játszmák áldozatává vált. A húszik a szomszédos Szaúd-Arábia válaszaként indított intervencióval szemben is fegyveres ellenállást tanúsítottak.

A húszik 2023 végén sikeresen összekuszálták a globális ellátási láncokat, különösen a gázai háború kitörése után. Az olyan tényezők, mint a vörös-tengeri hajózási útvonalak fenyegetése, aggasztják a világkereskedelem szereplőit. Az Economist 2025 januári számában közzétett adatok alapján a vörös-tengeri hajóforgalom 70 százalékkal csökkent egy év alatt, ami globálisan 175 milliárd dolláros extraköltséget eredményezett, e mellett a szállítmányok árai is megugrottak.

Trump légicsapásait tehát nemcsak a háborúban érintett felek, mint Irán, hanem a nemzetközi közvélemény számára is fontos üzenetként is felfoghatók, figyelmeztetve őket, hogy az Egyesült Államok nem habozik fellépni, ha érdekei veszélybe kerülnek.