Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképeviselője figyelmeztetett, hogy Oroszország nem hajlandó békét kötni Ukrajnával. Az előttünk álló Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti újabb telefonbeszélgetés kapcsán a héten, egy brüsszeli EU-s külügyminiszteri találkozó után elmondta: "Oroszország meg fogja ragadni ezt az alkalmat, hogy különféle követelésekkel álljon elő, amelyek gyakorlatilag végső célok".

Kallas kifejtette, hogy Putyin már hangsúlyozta, hogy tisztázásra szorulnak azok az amerikai tűzszüneti javaslatok, amelyeket Ukrajna elfogadott. Kérdéseket vett fel arról, hogy a következő 30 nap alatt folytatódik-e a fegyverszállítás Ukrajnába, vagy sem.

"A labda Oroszország térfelén van" - mondta Kallas. Értékelése szerint az orosz vezetés valóban nem akar békét, és a tárgyalások beindulásának hiánya is ezt bizonyítja. Kiemelte, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy a diplomáciai megoldások erőteljes kompromisszumaival kell próbálkoznunk, azonban az orosz elnök imperialista tervei nem adnak teret a békének.

Finn külügyminisztere, Elina Valtonen egyetértett Kallas véleményével, és arra figyelmeztetett, hogy Trump elnök erőfeszítéseit Putyin kezelheti a helyzet rombolására Ukrajna területén.

Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is megosztotta szkepticizmusát, és Putyin javaslatait manipulációnak titulálta. Zelenszkij jelezte, hogy az orosz hadsereg mozgása a Szumi régióban egyértelmű jele a további agressziónak.

A következő telefonbeszélgetést Trump optimistán várja, és azt mondta, hogy a tárgyalások során különféle megoldásokról kíván diskurálni. Kijelentette, hogy már találkoztak a szükséges eszközök felosztásáról.

A brüsszeli vezetők közel figyelemmel fogják követni az eseményeket, hiszen a Trump-Putyin telefonbeszélgetés kimenetele jelentős hatással lehet a jövőbeli diplomáciai kapcsolatokra és Ukrajna helyzetére. Különös figyelmet kapott Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök szerepe is, akik aktívan vezetnek egy koalíció megszervezésében Ukrajna védelme érdekében, amely előreláthatóan több mint 30 ország részvételét fogja jelenteni.

Kallas említette, hogy tervei között szerepel egy akciócsoport létrehozása is, amely rövid távon akár 40 milliárd eurónyi katonai segítséget vonhatna be Ukrajna számára. Az új kezdeményezés célja, hogy megkerüljék Magyarország vétóját, és nyitottak lennének a nem uniós országok, például az Egyesült Királyság és Norvégia felajánlásai előtt. Kallas hangsúlyozta, hogy széleskörű politikai támogatás áll rendelkezésre ehhez a projekthez, azonban további technikai munkára van szükség a megvalósításhoz.

"Remélhetőleg, ha mindenki egyetért, valóban tovább tudunk lépni, és határozottan ki kell mutatnunk a támogatásunkat Ukrajna irányába, hogy meg tudja védeni magát" - zárta Kallas az újságírók előtt, aki kezdeményezésének további részleteit az EU csúcsértekezletén kívánja megbeszélni.