Múlt héten 19 éve történt a szörnyű baleset, amely a szlovák An-24-es katonai repülőgép sorsát meghatározta. 2006. január 19-én, egy békefenntartó misszióból hazatérő gép a koszovói Pristinából indult a kassai repülőtér felé, 43 katona volt a fedélzeten. A repülőgépnek volt engedélye Magyarország légterén keresztül repülni, azonban a kapcsolat a földi irányítással váratlanul megszakadt.

A tragédia Borsod megyében, a Hejce és Telkibánya közötti 800 méteres Borsó-hegy közelében következett be. A baleset során 42 katona életét vesztette, csupán egyedül a 27 éves Martin Farkas tiszt menekült meg, aki a baleset pillanatában a hátsó részben, a mosdóban tartózkodott. Ő könnyebb sérülésekkel úszta meg a katasztrófát, és a tragédia után telefonon értesítette feleségét.

Bár a baleset okait azonnal vizsgálni kezdték, már a nyomozás elején felmerült, hogy a repülőgép nem szenvedett technikai problémáktól a koszovói indulás során. Martin Farkas vallomása szerint a gép repülése alatt semmilyen rendellenes eseményt nem tapasztaltak.

A 2020-as évben a szlovák védelmi miniszter feloldotta a baleset hivatalos vizsgálatának titkosítását, amelyből kiderült, hogy a pilóta a leszállás közelítésekor szenvedett el súlyos hibát. A dokumentumok szerint a legénység nem a műszeres repülést alkalmazta, és kizárólag a vizuális tájékozódásra támaszkodtak, ami szintén hozzájárult a tragédiához.

Ez a baleset nem csupán Magyarország, hanem az egész régió számára megdöbbentő esemény volt, amely felszínre hozta a katonai repüléssel kapcsolatos biztonsági normák betartásának fontosságát. A történtek óta komoly vitákat váltott ki a katonai repülőgépek és az utasok biztonságáról, és felhívta a figyelmet arra, hogy a pilóták képzése és a légiközlekedés szabályainak szigorítása elengedhetetlen.

A baleset örökre beírta magát a magyar történelembe, és emlékeztet minket arra, hogy a békefenntartás talán a legnagyobb becsület, de egyben hatalmas felelősség is a résztvevők számára.