Idén két hatalmas tranzakció zajlott a magyar gazdaságban: egyrészt tőzsdére lépett a Gránit Bank, ami a Budapesti Értéktőzsde történetében is jelentős mérföldkő, másrészt június 6-án újra többségi magyar kézbe került a Budapest Airport. Ezek az ügyletek a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb vállalatfelvásárlási tranzakcióinak számítanak Magyarországon.

Svoób Ágnes, az Equilor Corporate Advisory Zrt. vezérigazgatója mindkét ügyletben aktívan részt vett. Az Equilor a Gránit Bank esetében vezető forgalmazóként bonyolította le az elmúlt 25 év legnagyobb nyilvános tőkeemelését a magyar piacon, és vevőoldali tanácsadóként támogatta a budapesti repülőteret üzemeltető Budapest Airport akvizícióját.

A Budapest Airport tranzakció mérete évtizedes távlatokban nézve is kiemelkedő a régióban. A Gránit IPO (Initial Public Offering - amikor egy vállalat először lép be már meglévő vagy új részvényeivel valamelyik tőzsdére) a legnagyobb nyilvános tőkeemelés volt a magyar piacon az elmúlt 25 évben. A kibocsátáskori 14 500 forintos árfolyam után az első percekben már 15 ezer forint felett jártak az üzletek, a pénzintézet így a 7. legnagyobb szereplővé vált a Budapesti Értéktőzsdén piaci kapitalizáció alapján. Svoób Ágnes az Indexnek kiemelte, hogy az utóbbi ügylet jól mutatja, hogy a befektetők nyitottak jelentős volumenben részvényeket vásárolni, így a tőzsdei részvénykibocsátások valódi alternatívát jelenthetnek a magyar vállalatok számára.

A Budapest Airport akvizíciója pedig azt jelzi, hogy bár az elmúlt években a vevők és eladók eltérő értékmegítélése miatt csökkenő tendenciát mutatott a vállalatfelvásárlási ügyletek száma, lehet olyan üzleteket kötni, ami az eladónak és a vevőnek egyaránt ideális. A kdealek nagysága nyilvános, tehát lehet róluk beszélni, de a tranzakciók jellege és az eltérő szektor miatt nehéz ezeket összehasonlítani. A Budapest Airport esetében az eladók és a vevők közötti megállapodás alapján 3,1 milliárd eurós vételárról beszélhetünk, ami több mint 1200 milliárd forint.

A hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodásnak köszönhetően a reptér által korábban felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel is meghosszabbításra került, ennek összegét figyelembe véve a Budapest Airport 16,5-szörös EBITDA szorzón cserélt gazdát, ami a vállalat teljes értékének 16,5 évnyi működés eredményével való kitermelését jelenti.

A Gránit IPO esetében nyilvános tranzakcióról volt szó, így a befektetők széles körének értékítélete alapján dőlt el, hogy a kibocsátó által meghatározott ársávon belül mi lesz a tényleges kibocsátási árfolyam. A Gránit Bank részvényeinek ára a kibocsátást követő első tőzsdei kereskedési napon már 10%-ot emelkedett, ami több tényezőre vezethető vissza. Az egyik a részvénykibocsátás során megmaradt kielégítetlen kereslet, míg sok befektető a kibocsátási árfolyamnál magasabb áron adott le jegyzési nyilatkozatot.

Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a tőzsdére lépés ritka, így a tapasztalatok elenyészőek. Az általános vélekedés szerint egy sikeres tőzsdei bevezetés akkor lehetséges, ha a papír árfolyamába tartalom is marad. Az IPO-knak nem csupán finanszírozási, hanem gazdasági jelentősége is van, mivel a vállalatok számára tőkéhez jutást jelentenek, ami elengedhetetlen a növekedésükhöz.

A bankszektor esetében a versenyképesség nagymértékben azon is múlik, hogy mennyi forráshoz jut egy intézmény. A Gránit Bank tőzsdei megjelenése hosszú távon versenyelőnyt nyújthat. A tőzsdére lépés mellett a vállalatok jelentős forrásokhoz juthatnak, de az Equilor szakemberei rámutattak, hogy a magyar vállalatok jellemzően azért nem választják ezt az utat, mert az ismeret és tapasztalat még mindig kevés.

A Budapest Airport akvizíciója történelmi jelentőséggel bír, hiszen a tranzakció révén a reptér üzemeltetője hosszú távú befektetéseket tervez, beleértve az új terminál fejlesztését is, amely már a végső fázisába ért. Az üzemeltető cég 2080-ig birtokolhatja a reptéri koncessziót, így hatalmas potenciállal rendelkezik a jövőbeni növekedéshez.