Törökországban újabb szenzációs húzásra került sor, amikor a kormány három kurdbarát polgármestert távolított el tisztségükből. Az érintett városok Mardin, Batman és Halfeti, ahol a helyi felelősöket a betiltott Kurdisztáni Munkáspárthoz fűződő kapcsolatok miatt vádolták meg.

A török belügyminisztérium bejelentette, hogy az elbocsátott polgármesterek terrorszervezet tagadásával próbálták meg védeni magukat. A kormány gyorsan saját embereit ültette a polgármesteri posztokra, ezzel valódi politikai tisztogatást hajtott végre. A Demokrata Párt (DEM), Törökország harmadik legnagyobb parlamenti pártja, hevesen bírálta a döntést, amelyet államcsínyként értékeltek, és éles ellentmondásban állnak az ankarai kormány béketárgyalási terveivel.

A DEM közleményében hangsúlyozta, hogy a választott vezetők eltávolítása egy újabb példája a török kormány kudarcba fulladt próbálkozásainak, amelyek arra irányulnak, hogy eltávolítsák a kurd népet a török politikai életből. Az elbocsátott polgármesterek, akik tagadják a vádakat, fellebbezést terveznek nyújtani az illetékes bírósághoz.

A hírügynökségek beszámolója szerint a három érintett városban gyülekezési tilalmat rendeltek el, megakadályozva ezzel a tüntetéseket. Az önkormányzati választások utáni tisztogatás nem új keletű: a közelmúltban Hakkari tartomány egyik DEM-párti polgármesterét is megfosztották tisztségétől mindössze két hónappal a választási győzelmét követően.

Ez a lépés éles ellentétben áll a demokratikus választások szellemével, hiszen 2019-ben a Nép Demokratikus Pártja (HDP) körülbelül 50 polgármesterét fosztották meg tisztségétől azzal az indokkal, hogy kapcsolatban állnak a PKK-val.

Érdekes módon Ahmed Törkö, Mardin polgármestere, immár harmadszorra vesztette el a választási győzelmét; 2014 óta ő is érintett a szorosabb kapcsolatokat ápoló politikai diskurzusban. A közelmúltban a köztársasági néppárt (CHP) egyik polgármesterét tartóztatták le a PKK-hoz fűződő állítólagos kapcsolatai miatt.

A DEM azt is tudatta, hogy Abdullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetője nyitott lehet a béketárgyalásokra a török kormánnyal, ami új reményeket ébreszthet egy hosszan tartó konfliktus békés rendezésére. Recep Tayyip Erdoğan török elnök „történelmi lehetőségnek” nevezte a fegyverletételt, amely új vizekre evezhet a török állam és a PKK viszonyában.

A legutóbbi béketárgyalási kísérletek 2015-ben kudarcba fulladtak, ám ha a két fél valóban elkötelezett amellett, hogy véget vessenek a több évtizedes konfliktusnak, az jelentős hatással lehet a török politikai tájra.

Ezek az események nem csupán a kurd politikai közösséget érintik, hanem a török társadalmat is, amely évtizedek óta szenved a béke hiányától és a politikai elnyomástól.