Technológiai vezetők Trump kegyeit keresik: Szabadabb internet vagy a gyűlöletfokozódás kockázata?
2025-01-11
Szerző: László
Donald Trump meglepő győzelme, mely sokakat váratlanul ért, különösen nem a techóriások elitjét. Ők már sokkal korábban is ellátták támogatásukkal Trump kampányát, mivel a jövő politikai táját próbálták befolyásolni. A figyelem középpontjában Mark Zuckerberg és Jeff Bezos állt, akik fontos változásokat ígértek, míg Elon Musk talán a legnagyobb finanszírozóvá vált, több milliárd dollárral segítve Trumpot.
Musk, aki az utóbbi időben a konzervatív politikai nézetek felé mozdult el, 27,6 milliárd forint értékű támogatást nyújtott Trump kampányának. A Tesla és SpaceX vezérigazgatója nemcsak pénzügyi támogatást nyújtott, hanem aktívan részt vett a közösségi média kampányban is, milliókat költött hirdetésekre a Trump melletti kampány részére, miközben alternatív információk terjesztését végezte, amivel jelentősen befolyásolta a közhangulatot.
Zuckerberg, akinek viszonya Trump-al nem volt felhőtlen a múltban, most úgy tűnik, igyekszik közeledni a republikánusokhoz. A Meta vezetője bejelentette, hogy a jövőben a szabad szóra koncentrálnak, mellőzve a tényellenőrző programjaikat, amelyek sokáig vitát generáltak a cég hitelessége és a cenzúra miatt. Zuckerberg a napokban a Joe Rogan podcastban is részt vett, ahol arról beszélt, hogy a Biden-kormány nyomására cenzúrázták tartalmaikat. Most azonban a szabad véleménynyilvánításra hivatkozva szeretnék visszahozni a moderációs szabadságot, amit sokan az online gyűlöletbeszéd növekedésének lehetőségével társítanak.
A technológiai óriások tehát egyrészt próbálnak javítani a Trump-kormánnyal való kapcsolatukon, másrészt az esetleges lazuló szabályozásokból is profitálni kívánnak a jövőben. A Meta mellett az Amazon és a Google is jelentős támogatást nyújt Trump's beiktatásához, a techvezetők közösen próbálnak enyhíteni a közelmúlt politikai feszültségein. Az üzenet világos: a Trump-kormányzat alatt a technológiai szektor lehetőséget lát a növekedésre, de hogy ez a szabad véleménynyilvánítás érdekében történik-e, vagy a gyűlöletkeltő tartalmak elterjedésének kedvez, még kérdéses.
Mindeközben a növekvő kontroll és a techóriások kölcsönös támogatása elgondolkodtató kérdéseket vet fel arról, hogy a politikai vezetők mennyire befolyásolhatják a közösségi média platformok működését, valamint az arról folytatott diskurzusokat, ami potenciális veszélyt jelenthet a demokratikus intézmények számára.