Egy lenyűgöző orvosi áttörés tanúi lehetünk, amelynek középpontjában Towana Looney áll, aki nemcsak hogy rendszeres látogatója volt a várólistának 2017 óta, hanem ő lett a harmadik ember a világon, aki génmódosított sertésvese transzplantáción esett át. Az 53 éves nő története rávilágít a xenotranszplantáció jövőbeli lehetőségeire és kihívásaira.

Looney egészségi állapota megromlott, mivel az egyik veséjét édesanyjának adta, és a terhessége alatt magas vérnyomása alakult ki, ami súlyosan károsította a megmaradt veséjét. Az egyetlen lehetőség a transzplantáció volt, azonban ehhez a megfelelő donor szerv megtalálása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult: a csak egy az egymillióhoz esélye volt arra, hogy találjanak neki egy kompatibilis szervet.

A körülmények miatt az orvosi csapat applikálta a génszerkesztés technológiáját, hogy a sertés szervét a lehető legjobban illeszkedjen az emberi testhez. A Looney esetén használt sertésvese esetében 10 génmódosítást hajtottak végre, amelynek célja, hogy minimalizálják a kilökődés kockázatát.

Bár a két korábbi beteget, Rick Slayman-t és Lisa Pisano-t, akik szintén génmódosított vesét kaptak, a műtétet követően két hónapon belül elveszítették, az orvosi csapat tapasztalatai és a Looney-val kapcsolatos előzetes kutatások jelentették a különbséget. Az orvosok szerint Slayman esetében nem állt fenn közvetlen összefüggés a beültetett szerv és a halál között, míg Pisanónak már voltak korábbi egészségügyi problémái, amelyek megnehezítették a helyzetet.

Looney műtétje végül sikeres lett, és mindössze 11 nappal a beavatkozás után már haza is engedték. Az orvosok folyamatosan figyelemmel kísérik az állapotát, és a jelentések szerint Towana Looney jól érzi magát, így valószínűleg hamarosan visszatérhet Alabamába.

Robert Montgomery, a műtétet végző orvosi csapat vezetője beszámolt arról, hogy a beavatkozás után felmerültek fertőzésre utaló jelek, de a késlekedés nélkül történő beavatkozásoknak köszönhetően sikerült azokat időben kezelni.

Ez az eset új reményt adhat sokaknak, akik szervátültetésre várnak, és különösen figyelemre méltó, hogy a génmódosítás technológiája milyen gyorsan fejlődik. Mindezek mellett felveti a kérdést: vajon elérkezett-e már az ideje annak, hogy komolyabban foglalkozzunk a xenotranszplantációval mint lehetőséggel?