A történelem során a legnagyobb építészeti csodák létrehozása mellett is a tudományos közösség folyamatosan próbálja megfejteni, miért tartottak ki a római épületek évszázadokon keresztül. A válasz egyre aktuálisabbá válik, mivel az építőipar a globális felmelegedés egyik jelentős forrása, így új megoldásokra van szükség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

Most az ausztrál RMIT Egyetem után az amerikai Princeton Egyetem kutatói is áttörést értek el a beton megerősítésében. Az előző kutatások már kimutatták, hogy a kávézacc hozzáadása 30%-kal növelheti a beton szilárdságát. Az új felfedezés azonban egészen más méreteket ölt: a kutatók egy olyan üreges betont fejlesztettek ki, amely 560%-kal erősebb a jelenlegi megoldásoknál.

A titok az emberi combcsont mintájában rejlik, amely természetes módon üreges szerkezetű. Ez a méhsejtszerű felépítés rendkívül ellenállóvá teszi a betont a törésekkel és repedésekkel szemben. Amikor a betonban károsodás lép fel, a repedés csak az üregig terjed, nem képes tovább terjeszkedni az innovatív szerkezetnek köszönhetően.

Bár elsőre szokatlannak tűnhet, hogy az üreges beton erősebb, mint a tömör beton, a kutatók számára nyilvánvaló, hogy ez a megoldás nemcsak jobban bírja az igénybevételt, hanem nem igényel különböző adalékanyagokat sem, így fenntarthatóbbá válik.

Ez a technológia forradalmasíthatja a jövőbeli építkezéseket, hiszen a kevesebb javítási igény miatt csökkeni fog az alapanyagok szükséglete, amely hozzájárul a környezetvédelmi célok eléréséhez is. A fenntarthatóság és az innováció keveréke elősegítheti, hogy új építési projektek során csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, így még inkább hozzájárulhatunk a bolygónk védelméhez.

Ez nem csupán egy tudományos vívmány, hanem jelentős lépés a fenntartható jövő felé is. Ki tudja, lehet, hogy a közeljövőben már a rómaiak által elért építkezési kiválóság nyomvonalán járok!