Az antibiotikumok hatékonyságának csökkenése mögött nemcsak a baktériumok rezisztenciája állhat, hanem egyre inkább a mikro- és nanomaterialok is szerepet játszanak – állítják osztrák, német és magyar kutatók. A Nature folyóiratban megjelent kutatásaik szerint ezek a részecskék képesek megváltoztatni a gyógyszerek felszívódását, elősegítve a gyógyszerszállítást új helyekre és növelve a helyi antibiotikum-koncentrációt, ami potenciálisan gyengíti az antibiotikumok hatását, és fokozza a rezisztenciát is.

A Bécsi Egyetem, a Bonni Egyetem és a Debreceni Egyetem tudósai a hétköznapi életben elterjedt anyagok – mint a polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS) és nylon 6,6 (N66) – molekulaszerkezetét elemezték és kiderítették, hogy a nanomaterialok molekuláris szinten kötődhetnek a tetraciklin antibiotikumhoz, amely széles spektrumú hatású. Ez rontja, sőt akár teljesen blokkolja is a szervezet gyógyhatású gyógyszer-felszívódási képességét.

Ráadásul a nanomateriális felületéhez kapcsolódó antibiotikumok koncentrált csomói tökéletes táptalajt biztosíthatnak a baktériumoknak, hogy ellenállóvá váljanak az adott gyógyszerrel szemben. A kutatók figyelmeztettek arra is, hogy a beltéri környezetben a mikro- és nanomateriális terhelés körülbelül ötször nagyobb, mint a szabadban. Ennek részben oka a nylon, mely kiszabadul a textilekből és például a légzőrendszeren keresztül jut a szervezetbe.

A mindennapi termékek, melyek PE-ből, PP-ből, PS-ból és N66-ból készülnek, a napsugárzás, vegyi hatások vagy egyszerű fizikai dörzsölődés következtében nanomateriálisokká bomlanak le. Ezek olyan apró részecskékre esnek szét, amelyeket nap mint nap elfogyasztunk, megiszunk vagy belélegzünk, sőt, egyesek akár a bőrünkön keresztül is beszívódhatnak.

A nanomateriálisok hosszú távú hatásai még teljes mértékben nincsenek feltérképezve, mivel ez a kutatási terület viszonylag új. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja függő hatásaikat nemcsak az emberekre, hanem az ökoszisztémákra is, például a tengeri és szárazföldi élőhelyekre, élőlényekre.

A nanomateriálisok apró mérete lehetővé teszi, hogy sejtszinten kölcsönhatásba lépjenek az emberi szervezettel, és még a vér-agy gátat is képesek átlépni. Hogy megzavarják az antibiotikumok hatásmechanizmusát, csak egy újabb rémisztő jelző a káros hatásaik valószínűleg növekvő listájához. A kutatók által végzett vizsgálatok azt is igazolják, hogy a draugos gyógyszerek hatása mellett a mikroműanyagok kérdése a közegészségügy egy újabb kihívásává válik.