A hosszú Covid, vagyis az a krónikus állapot, ami COVID-19 fertőzés után jelentkezik, már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Az érintettek, akik látszólag meggyógyultak, sok esetben továbbra is szenvednek különböző tünetektől. A kutatók célja, hogy jobban megértsék, miért alakul ki ez az állapot egyeseknél, míg másoknál nem. Ezen a téren most újabb fontos eredmény született amerikai egyetemek kutatócsoportja által végzett vizsgálatból.

A JAMA Network Open című tudományos lap legfrissebb publikációjában a szakemberek azt vizsgálták, hogy a hosszú Covid kialakulását befolyásolja-e a biológiai nem. Az eredmények szerint a nők körében 1,31-szer nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, mint a férfiaknál. Különösen a 40 és 54 év közötti nők számítanak a legkockázatosabb csoportnak.

Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a nőket érintő hosszú Covidot, és tisztázhatja a nemi különbségekhez kapcsolódó biológiai mechanizmusokat. A hölgyek védelme érdekében fontos lenne a hormonszintek, az eltérő immunválaszok és más, a hosszú Covidhoz köthető tényezők vizsgálata is.

A National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (NASEM) nemrégiben kidolgozta a hosszú Covid definícióját, amely szerint ez egy olyan krónikus állapot, ami a SARS-CoV-2 fertőzés után három hónapig tart. A NASEM adatai alapján több mint 200 különféle tünet és probléma kapcsolódik ehhez az állapothoz, ami rámutat a hosszú Covid összetettségére és kezelésének nehézségére.

A kutatás több mint 12 000 felnőtt egészségügyi adatainak elemzésén alapult, ahol olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az életkor, kórházi kezelés és oltási státusz. Elemezve a múltbéli járványokat és azok hatását, elmondható, hogy a hosszú Covid előfordulása a jövőbeni egészségügyi stratégia szempontjából kiemelten fontos.

Ahhoz, hogy a kutatók pontosan megértsék, mely tényezők játszanak kulcsszerepet a hosszú Covid kialakulásában, további kutatásokra van szükség. Azonban az eredmények alapján már most is nyilvánvaló, hogy a nemi különbségek a jövőben segíthetnek a kockázati tényezők pontosabb azonosításában, így a női egészségvédelmi intézkedések hatékonysága is javulhat.