Szabó Csaba, a svájci Fribourgi Egyetem farmakológiai tanszékének professzora, a 90-es évek elején kezdett kutatómunkájába a Semmelweis Egyetemen, Londonban, majd az Egyesült Államokban folytatta. 2005-ben tért haza, számos tudományos eredménnyel a háta mögött. A neves Columbia University Press adta ki Elpazarolt orvostudomány című könyvét, aminek apropóján Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal beszélgetett.

Boldogkői: A tudományos közösség benne már régóta téma a kutatási eredmények reprodukálhatóságának kérdése. Miért fontos, hogy erről egy széleskörű áttekintést adj?

Szabó Csaba: Ez a probléma sokszor előkerül, amikor a kollégákkal beszélgetünk. Nemcsak az a kérdés, hogy miért írtam erről a témáról, hanem az is, hogy miért nem írtak róla már korábban mások. Az amerikai kutatási rendszer elég összetett és a különböző tényezők miatt a kísérletek 80%-a nem reprodukálható. Át kell értékelnünk, hogyan lehetne javítani a kutatás hitelességén, hiszen a tudományos kutatások jelentős része állami pénzből folyik. Nem lenne jó, ha az adófizetők megtudnák, hogy a pénzüket olyan kutatásokra költik, amik nem megfelelő hatékonysággal bírnak.

Boldogkői: Vannak konkrét problémák, amik megnehezítik a kutatási eredmények megbízhatóságát?

Szabó: Igen, az egyik tényező az alkalmazott módszerek összetettsége. Egy kísérlet során több tucat lépés és vegyszer is felhasználható, így a reprodukálhatóság záloga elveszik, ha kicsi eltérések vannak az egyes laborok között. A reprodukálhatósági teszt során sokszor más eredmények jönnek ki. A probléma megoldásához szükség van a direkt reprodukálhatósági tesztek elvégzésére, de ezek elég ritkák a kutatók által. A kutatók alapvetően új felfedezésekre éhesek, és nem gyakran akarnak reprodukálásra pályázni, mivel nem ezekre a célokra osztanak pályázati pénzeket.

A tudományos kutatás sokszor szenved az etikai problémáktól is. A kutatók megtévesztő statisztikai módszerekkel próbálnak kedvező eredményeket elérni, vagy olyan adatokat zárnak ki, amelyek nem a várt eredményt hozzák. Az adatok manipulálása, az anonim felmérések szerint sokan bevallják, hogy tudják, hogy mások ezt teszik, de ők maguk nem. A tudományos közlemények esetében is gyakori, hogy a táblázatok és ábrák manipulálásra kerülnek, hogy valamilyen a priori koncepciót támogassanak.

Somóczi Tanya: A címbe emelt "elpazarolt orvostudomány" kifejezés véleményem szerint nem is áll messze a valóságtól. Ha ezt a problémát nem orvosolja a kutatás és jogi szektor, a tudomány hitelessége csorbulhat, ami hosszú távon hatással lesz a közegészségügyre is.