A modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása a baktériumok egyre fokozódó rezisztenciája az eddigi antibiotikumokkal szemben. A ZME Science szerint szinte harminc éve nem jelent meg új antibiotikum-osztály a piacon, ami a komoly problémák melegágyaként szolgál. Évente körülbelül négy és fél millió ember hal meg antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, és a helyzet rendkívül súlyosbodik.

Most azonban felcsillant a remény! Amerikai és kanadai kutatók felfedezték a lariocidint, egy új antibiotikumot, amely a legagresszívebb, világ legellenállóbb baktériumait is képes elpusztítani.

A lariocidin (röviden LAR) meglepő környezetből, egy labortechnikus hátsókertjéből származó talajmintából került elő. Egy évnyi munkával azonosítottak egy olyan anaerob baktériumtörzset, amely képes olyan vegyületet termelni, ami a legellenállóbb baktériumokat is megsemmisíti. Az alaposabb vizsgálatok azt mutatták, hogy az aktív molekula valójában egy lasszó peptid. A lasszó peptidek olyan fehérjék, amelyek stabilabbak és ellenállóbbak a hagyományos peptideknél, így a kutatók reméltek benne.

Az már korábban is ismert volt, hogy néhány lasszó peptid képes a baktériumok elpusztítására, de most először van bizonyíték arra, hogy a lariocidin a riboszómákra is hatással van. A riboszómák a baktériumok fehérje-előállító gyárai, és a lariocidin zavarokat okoz a működésükben, így a baktériumok nem megfelelő peptideket termelnek, ami végül elpusztítja őket.

A lariocidin különösen erős fegyver lehet a WHO által kritikus veszélyforrásként azonosított baktériumok ellen, mivel a kórokozók még nem alakítottak ki rezisztenciát ellene. Az elsődleges tesztek ígéretesek, mivel a lariocidin jól teljesített a legelterjedtebb, kórházi fertőzésekhez köthető, és általában kezelhetetlen baktériummal szemben, anélkül, hogy az emberi sejteket károsította volna.

Bár a hír felvillanyozó, a lariocidin nem kerülhet a közönség elé csak úgy. A molekulát a baktériumok saját céljaik érdekében állítják elő, így a felhasználható mennyiség előállítása komoly kihívást jelent. A kutatók már dolgoznak a módszereken, amelyek lehetővé teszik a molekula hatékonyabb szintetizálását, hogy új, potenciálisan izgalmas antimikrobiális vegyületeket is felfedezzenek. Emellett alaposabb vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan halmozódik fel az emberi szervezetben és milyen ütemben ürül ki onnan, mielőtt a molekulát gyógyszerként széles körben alkalmaznák.

A kutatók a Nature folyóiratban publikálták megállapításaikat, ami új reményeket ébreszt a jövő gyógyszerfejlesztésében.