A Google megrázta a híreket, miután közölte az Európai Unióval, hogy nem akarja integrálni a tényellenőrző mechanizmusokat a keresési eredményeibe és a YouTube-videóiba. Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős alelnöke lett a levél aláírója, amelyben kijelentette, hogy az EU új dezinformációs gyakorlati kódexe „egyszerűen nem megfelelő vagy hatékony a Google szolgáltatásai számára.”

Ez a döntés sokakat meglepett, hiszen az EU folyamatosan a dezinformáció ellen harcol, és több platform már csatlakozott az együttműködéshez. Például a Meta, amelynek közelmúltbeli döntése során bejelentette, hogy szünetelteti a tényellenőrzést az Egyesült Államokban. A Google ezzel szemben világosan kifejezte, hogy nem kívánja módosítani a közösségi irányelveit, még a jogalkotási nyomás ellenére sem.

Walker említést tett a Google jelenlegi tartalommoderálási stratégiájáról is, amelyet a tavalyi globális választások idején teszteltek. Az új YouTube-funkciók, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a videókhoz megjegyzéseket fűzzenek, szintén elhangzottak a javaslatban. Bármennyire is hasonlítanak más platformok közösségi jegyzetelési lehetőségeihez, sokak szerint ez a lépés nem pótolja a tényleges tényellenőrzést.

A Google továbbra is nagy összegeket fektet a tartalommoderálási technológiákba, beleértve a mesterséges intelligenciát és a Synth ID vízjelezési rendszerét, amely segít azonosítani a hamis tartalmakat. Azonban a társadalmi felelősségvállalás kérdése továbbra is megoldatlan, és a Google mint vezető tech vállalat sok kritikát kap a döntései miatt.

Bár az új európai tényellenőrzési kódex nem kötelező érvényű, vonzó kérdés, hogy a jövőben miként reagál az EU és a Google, ha a digitális tényellenőrzési gyakorlat jogi keretek közé kerül. Miért tart hát a Google a tényellenőrzéstől? Mi lehet a valódi ok a cég álláspontjában? Ezek izgalmas témák, amelyekről érdemes diskurálni az elkövetkező hetekben!