A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egyedülálló felfedezést tettek, amikor sikerült azonosítaniuk az első nőt, aki fegyverekkel temetkezett a honfoglalás kori Kárpát-medencében. A sárrétiudvari-hízóföldi temetőből származó leletet korábban férfiaként azonosították, azonban az új kutatások megcáfolták ezt a nézetet – tájékoztatta az MTI-t a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A sárrétiudvari-hízóföldi temető embertani leletei az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében találhatóak, ami az ország egyik legfontosabb embertani összeállítása, körülbelül 30 ezer csontvázat tartalmaz.

A temetőt 1983 és 1985 között fedezték fel Hajdú-Bihar megyében, ahol a legfigyelemfelkeltőbb lelet egy díszes íjászfelszerelés volt. Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan férfiakhoz köthető tárgyak, így a felfedezés kezdetben arra engedett következtetni, hogy a sírban eltemetett személy férfi volt.

Tihanyi Balázs és William Berthon, a kutatás vezetői, akik abban az időben doktorandusz hallgatók voltak, sokéves munkájuk során kezdték el elemezni a sárrétiudvari temető leleteit, amikor felmerült a gyanú, hogy a fegyverekkel eltemetett személy nő lehetett.

A legújabb antropológiái és archeogenetikai vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy a sírban talált személy nő volt. Tihanyi Balázs a Plos One folyóiratban közzétett tanulmányában hangsúlyozta, hogy a férfiak izomtömege általában markánsabb jegyeket mutat a csontvázon, míg a női csontok esetében más tulajdonságokat figyeltek meg, például a koponyacsontok 12 különböző jellegzetességét vizsgálták.

A koponyából és a váz csontjaiból vett minták archeogenetikai vizsgálatai megerősítették azt az elméletet, hogy fegyverekkel eltemetett női harcosról van szó. Ez a felfedezés felveti annak lehetőségét, hogy a nő harcos szerepet töltött be a középkori társadalomban, de egyértelmű bizonyítékok még szükségesek a végleges megállapításhoz.

A hasonló sérülésekkel eltemetett férfiaknál tapasztaltakhoz képest a női csontokon csontritkulásra utaló jeleket is találtak a kutatók. Ez további kérdéseket vet fel a női harcosok szerepére a honfoglalás kori Magyarországon, és új ismeretekhez vezethet a múltunk megértésében.