Az MTA ingatlanainak jövője

Rendkívüli közgyűlést hívott össze a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), írja a HVG. A december elején esedékes találkozóra a tudóstársadalom tagjai nem éppen saját akaratukból készülnek, hiszen várhatóan le kell mondaniuk az intézmény vagyonának jelentős részéről.

Az MTA-nak a törzsvagyonán kívül jelentős ingatlanvagyona is van, amelyet jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. A HUN-REN jelenlegi vezetése, élén Gulyás Balázs elnökkel és Jakab Roland vezérigazgatóval, az ingatlanok MTA-tulajdonban lévő részeinek megszerzését tervezi.

A hírek szerint az állam, a kormány által támogatottan, meglehetősen alacsony áron vásárolná meg az MTA vagyona egy részét.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium által kért értékelés szerint az akadémiai tulajdonért kért összegnek csak a felét hajlandóak kifizetni, így az MTA vezetése úgy döntött, hogy az állam által diktált feltételeket a rendkívüli közgyűlés jóváhagyása esetén fogadják el.

Gulyás Balázs már egy interjúban is utalt arra, hogy az MTA számára szükséges források megszerzése érdekében a vagyon eladása is szóba jöhet.

Változások a kutatóintézetekben

A helyzet további bonyodalmakat rejt, mivel a vagyon nem maradna sokáig az államnál, hiszen egy újonnan alapított kvázi alapítvány tulajdonába kerülne. Ez az alapítvány a HUN-REN lenne, amely a közelmúltban kidolgozott törvénytervezet szerint a jövőben az alapítványokra vonatkozó szabályokat követné a jövőbeni működés során.

A HUN-REN, amely régebben az MTA keretein belül működött, egyesíti a hazai kutatókat. A friss hírek szerint a kutatási központok teljes felszámolására kerülhet sor, mivel a HUN-REN jogi személyisége egyesíti a különböző kutatóintézeteket.

A törvénytervezet értelmében az új szervezet a korábbi kutatóintézetek szervezetének jogutódja lesz, mivel az egyes intézetek autonómiáját megszüntetik.

Feszültség a tudományos közösségben

Ez a döntés sok kutatót meglepetésként ért, különösen, hogy a központokat felszámolnák, és a jövőben nem lenne helye a meglévő kinevezéseknek. Ráadásul a kutatók hangot adtak aggodalmaiknak, miszerint az új törvény ellen tiltakoznak, és már több szakmai szervezet, mint például az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is csatlakozott a tiltakozásokhoz.

A kutatási közösség nem csupán a vagyon eladása ellen emeli fel szavát, hanem a kutatási autonómia védelméért is küzd. A Károlyi utca 9. számhoz tervezett demonstráció célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tudományos kutatás függetlenségének megőrzésére, és a közgyűlés ideje alatt az intézmények jövőjét érintő kérdéseket vet fel, amelyek a tudományos közéletet érintik.

Az eseményeket követve várhatóan további fejlemények előtt áll a magyar tudományos élet.