A Rosa Parks Alapítvány legfrissebb kutatási jelentése egy figyelemre méltó összefüggést tárt fel a roma származás, a hátrányos társadalmi helyzet és a gyerekek diagnosztizálása között. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a szegregáció helyzetét a speciális oktatásban Magyarországon, valamint azt, hogy az elmúlt két évtizedben miként változott a roma és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek helyzete.

A kutatók arra jutottak, hogy a roma gyerekeket aránytalanul magas mértékben diagnosztizálják enyhe fokú értelmi fogyatékossággal. Ennek hátterében nemcsak a képességeik állnak, hanem egy diszkriminatív folyamat, amely a diagnosztikai eljárásokat is magában foglalja. Az iskolákban az a tapasztalat, hogy ahol a roma tanulók aránya túl magas, ott a gyermekeket gyakran nem küldik el az SNI vizsgálatokra, ami nehezíti a valós helyzet feltárását.

A kutatás rávilágított arra, hogy Heves megyében, ahol a roma gyerekek rendszerszintű diszkriminációnak vannak kitéve, a roma gyerekek 23%-a SNI-s. Az SNI gyerekek esetében a roma származásúak aránya 11% volt a legutóbbi népszámlálás adatai alapján, ami figyelemre méltó eltérés a nem roma tanulók 3%-ához képest.

A kutatás érdekessége, hogy a roma gyerekek aránya az SNI-s tanulók között 43%-ra rúg, míg más fogyatékosság típusokban csekély számú roma tanulót lehet találni. Például 2021-ben a nem roma gyermekek 10%-ának diagnosztizálták autizmus spektrumzavart, míg a roma gyermekek esetében ez az arány mindössze 2% volt.

Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a roma gyerekek a sajátos nevelési igényű diákok között is felülreprezentáltak. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy az intézmények közötti eltérések számos kérdést felvetnek. Azokban az intézményekben, ahol a roma tanulók aránya 75% felett van, a normál és a gyógypedagógiai oktatás közötti választás szinte nem is merül fel, és a roma diákok gyakran nem kapnak esélyt a megfelelő diagnosztizálásra.

A jelentés megállapítja, hogy az SNI gyerekeknek típusai közötti átfedések a rossz szociális háttérrel rendelkező családokban még inkább felerősödnek, és a szülők gyakran nincsenek tisztában a jogaikkal, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A szakértők sarkallnak arra, hogy az iskolarendszer reformjára van szükség, ahol a roma gyerekek érdekeit figyelembe veszik, mivel a szegregált oktatás nagyon gyakran kedvezőtlen hatással van a jövőjükre.

A kutatás javaslatokat is megfogalmaz az oktatás területén, melyek segíthetik a roma gyerekek sikeres integrációját és fejlődését a közoktatásban. Az eredmények alapján sürgető lépéseket kell tenni a diszkrimináció megszüntetése érdekében.