Mozgalmas évet zárt a tudomány és a technika 2024-ben - Íme a legnagyobb felfedezések!
2024-12-25
Szerző: Zsófia
2024 egy rendkívül izgalmas és eseménydús év volt a tudomány és a technika világában, számos új felfedezés és innováció született, amelyek komoly hatással bírnak a jövőre. Ismerjük meg az év legfontosabb hazai és nemzetközi eredményeit és áttöréseit!
Űrkutatás, csillagászat
Februárban francia tudósok bejelentették, hogy a Szaturnusz Mismas nevű jégfedezékének alatt óceán található. Ez a felfedezés arra utal, hogy a kis hold jégtömege a Föld óceánjainak mindössze 1,2-1,4 százalékát képviseli. Eközben ausztrál csillagászok a világ eddigi legfényesebb kvazárját fedezték fel, amely 500 billiószor fényesebb a Napnál, egy hihetetlenül nagy tömegű fekete lyuk táplálékként naponta egy csillagnyi anyagot nyel el.
Áprilisban pedig felfedezték a Tejútrendszer legnagyobb csillag eredetű fekete lyukát, a Gaia BH3-at, amely 33-szorosan nehezebb a Napnál.
Májusi újdonság volt, hogy Chile északi részén megnyitották a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálóját, az Atacama Obszervatóriumot, amelyen egy 6,5 méteres, infravörös hullámhosszakra optimalizált teleszkóp található.
Augusztusban bejelentették, hogy hatalmas mennyiségű folyékony víz rejtőzik a Marson, 10-20 kilométeres mélységben. Ekkorra az ESA is elindította Hera küldetését, melynek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói kalibrálták optikai kameráit.
Geológia
Az év elején osztrák kutatók feltárták, hogy a Fertő-tó már 25 ezer éve létezhetett, jóval nagyobb területen, mint manapság. Júliusban a Newcastle-i Egyetem tudósai megállapították, hogy az alaszkai Juneau jégmező olvadása gyorsul, és így a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.
Fizika, kémia
Februárban a Joint European Torus (JET) berendezés megdöntötte a plazmakibocsátásban megtermelt energia rekordját. Júniusban indult el a dubnai NICA projekt, amely a nehézion-ütköztető komplexum technológiai indítását célozta. Emellett a magyar kutatók új THz fényforrást alkottak gyémántból, amely fontos új lehetőségeket nyújt az orvosi diagnosztikában.
Biológia
Márciusban a Debreceni Egyetem kutatói rekonstruálták a csipkés gyöngyvessző genomját, ami különösen fontos, mivel a faj Magyarországon kipusztultnak hitt. Júliusban a sziámi krokodil tojásait találták meg Kambodzsa egyik természetvédelmi területén, míg augusztusban felfedezték a világ legidősebb víz alatti gyümölcsét Finnország partjainál.
Genetika
Februárban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai egy olyan szoftvert fejlesztettek, amely képes szennyezett genomadatok tisztítására. Ez a tudományos újítás jelentős előrelépést jelent a genetikai kutatások területén.
Paleontológia
Februárban felfedezték az újonnan azonosított, 83 millió éves ősi ál-skorpiót Magyarországon, míg áprilisban a felfedezések során kiderült, hogy 540 millió évvel ezelőtt a mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok. Novemberben pedig a világ legjobb állapotban lévő kardfogú tigris kölyök maradványaira bukkantak Szibériában, ami új információkat adhat a faj elterjedéséről.
Régészet
Az év a régészet területén is gazdag volt. Januárban egy cseh-szlovák régészeti expedíció felfedezte a 3000 éves maja települést Guatemalában. A februári hónapban a tibeti fennsíkról nyert új információk arra utalnak, hogy 50 ezer évvel ezelőtt már lakott volt. Augusztusban pedig egy új, 2200 éves falat találtak Peru egyiptomi ásatásán.
2024 tehát rengeteg izgalmas tudományos eredményt hozott, amelyek nemcsak a jövőnk alakításában játszanak kulcsszerepet, hanem megerősítik a tudományos közösség együttműködésének fontosságát is.