A klímaváltozás okozta kihívások közepette a mezőgazdasági termelés fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő növényfajták azonosítása. A kaliforniai Davisben egy száz évvel ezelőtt megkezdett kísérlet segíthet megjósolni, hogy mely árpa fajta alkalmazkodik a megnövekedett hőmérsékletekhez, szárazabb időszakokhoz és szélsőséges időjárási körülményekhez.

A kutatók hosszú évtizedeken át dolgoztak azon, hogy azonosítsák a különböző genetikai változásokat, amelyek hozzájárulnak az árpa alkalmazkodó képességéhez. Az újonnan megjelent tanulmányban több tucat gént írtak le, amelyek segítik az árpát a szaporodási folyamatok optimalizálásában a tenyészidőszak alatt. Mindez különösen fontos, hiszen a növényeknek szűk időablakban kell virágozniuk ahhoz, hogy a lehető legjobban biztosíthassák a magtermést, mely elengedhetetlen a sör és a whisky előállításához.

A kísérletben részt vevő tudósok felfedezték, hogy a genetikai tényezők sürgetik vagy késleltetik a virágzást. Ezen gének azonosítása rendkívül időigényes feladat, hiszen évente csak egy árpagenerációt lehet termeszteni. A Davis-i kísérlet, amely 1929 óta működik, a világ egyik legrégebbi biológiai kutatásainak számít.

A kutatások során a tudósok megfigyelték, hogy az alkalmazkodás drámai terméshozam-növekedést eredményezett. A több mint 15 000 genetikailag különböző növény egyede közül egyetlen vonal alakult ki, amely a vizsgált populáció 60%-át tette ki. Ennek a folyamatnak az érdekessége, hogy a természetes szelekció mellett az emberi beavatkozás is jelentős szerepet játszik az új fajták kifejlesztésében.

A kutatók tovább kívánják vizsgálni más éghajlatú területekről származó adatokat, hogy jobban megértsék, miként változik a virágzás időzítése a különböző környezeti feltételek között. A vizsgálatok során kiderült, hogy a különböző földrajzi helyekről származó fajták alkalmazkodása Észak-Kalifornia éghajlatához szinte önállóan megduplázta a terméshozamokat, azonban ez a mennyiség még mindig elmarad a nemesítők által elért eredményektől.

A kutatás nemcsak az árpa, hanem más gabonafélék, mint például a búza, a rizs és a kukorica számára is új utakat nyithat. A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú, hogy a növények alkalmazkodjanak a folyamatosan változó éghajlati körülményekhez, hiszen a globális felmelegedés és az élelmiszerigény növekedése komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot.

Ezek az eredmények nemcsak a sör és whisky készítését befolyásolják, hanem a globális élelmiszertermelés jövőjét is alakíthatják.