2015-ben a világ országai a Párizsi Klímaegyezményt üdvözölték, melynek célja, hogy a globális hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C alatt tartsák. Az IPCC, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület adatai szerint az ember okozta felmelegedés jelenleg 1,31 °C-nál tart.

Az IPCC adatai azonban évszázadok statisztikáján alapulnak, így nem tükrözik a legfrissebb éghajlati trendsorozatokat. Az 1850 és 1900 közötti átlaghőmérséklet a kiindulási alap, de tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szén-dioxid szintje már jóval az 1850-es évek előtt is emelkedett.

Andrew Jarvis, a brit Lancaster Egyetem kutatója figyelmeztetett: "Az eddig használt módszerek alábecsülhetik az ember okozta felmelegedés mértékét." Az elmélet megerősítéseként Jarvis és kollégája, Piers Forster, a Leeds Egyetem kutatója az antarktiszi jégmagok adatait vizsgálta, amelyek az elmúlt 2000 év légköri CO2-szintjeit mutatják.

Tanulmányuk alapján az iparosodás előtti CO2-szint 280 ppm körül stabil volt Kr.u. 13-tól 1700-ig. A 2023-ra vonatkozóan a kutatók megállapították, hogy a CO2-szint 142 ppm-rel emelkedett, ami az ember okozta felmelegedést már 1,49 °C-ra tehette. Ezen új módszerrel számítva az előző adatok mintájául az 1850-1900-as időszakot használták, a hőmérséklet-emelkedés 1,31 °C-ra alakult.

Ez felveti a kérdést, hogy milyen hőmérséklet-emelkedésre lehetne számítani a jövőben, hiszen más módszerek, például a hosszú életű tengeri szivacsok kutatása arra utalhat, hogy a globális felmelegedés már a kritikus 1,5 °C-t is meghaladta.

Ezek az eredmények figyelmeztetnek minket arra, hogy sürgősen tennünk kell a klímaváltozás ellen. Nem csak a határokon átívelő politikai intézkedésekre, hanem egyéni szinten is cselekednünk szükséges. A következő évek kulcsfontosságúak lehetnek, mert a jövőnk és Földünk sorsa már a mi kezünkben van. Figyeljünk és tartsuk szem előtt, mit tudunk tenni a környezetünk védelme érdekében!