Bevezetés

Idén nyáron teljesen új helyzetbe került Magyarország, amikor Belgiumtól átvette a soros elnöki tisztet. 2011 óta nem volt példa ilyen fokú geopolitikai átalakulásra, amely a tagállamok közötti együttműködést is érintette. A magyar elnökség alatt az Európai Parlament választásai után egy átmeneti időszak vette kezdetét, amely alatt a kihívások sokkal összetettebbek voltak, mint a korábbi években.

A magyar elnökség eredményei

Ódor Bálint, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének nagykövete azt nyilatkozta, hogy Magyarország sikeres elnökséget zár le december 31-én és átadja a stafétát Lengyelországnak. A helyzet nehézségei ellenére 50 költségvetési tanácsi döntés született, amely a versenyképesség javítását, a belügyi és igazságügyi együttműködést, valamint a közös agrárpolitika fejlődését célozta.

Kihívások és válaszok

A nagykövet külön kiemelte, hogy a közvetlen környezetünkben zajló háborúk és a migrációs válságok rávilágítottak arra, hogy a tagállamok között nem volt egyetértés a legfontosabb kérdésekben, amelyek komplex válaszokat igényeltek. Ezen időszak alatt Magyarország folyamatosan próbálta összeegyeztetni ezeknek a problémáknak a megoldását, és elmondása szerint a tagállamok szakminisztereivel egy szélesebb támogatottságú álláspontot is sikerült kialakítani az érintett kérdésekben.

A politikai helyzet

A magyar kormány nem könnyű helyzetben vette át az elnökséget, miután több európai parlamenti képviselő azt szerette volna, ha a tagállamok halasztanák el a magyar elnökséget. Orbán Viktor miniszterelnök vitatott moszkvai és pekingi látogatásai után a kritikák újra felerősödtek. Ennek ellenére a magyar elnökség számos fontos kérdésben próbálta megerősíteni pozícióját, és sikerült új megoldásokat találni a régóta esedékes problémákra.

A jövőbeli célok

Határozott célokat tűztek ki, így például fontos volt az európai védelmi ipar megerősítése és a migrációs politika átdolgozása. Az elnökség alatt a magyar kormány célja az volt, hogy válaszokat találjon az uniót érintő kihívásokra, megtartva a diplomaták és szakértők közötti párbeszédet. E törekvések egyértelműen a jövőbeli megoldások irányába mutattak, és feszültségek ellenére a magyar kormány mértékletes és higgadt megközelítést alkalmazott a diskurzus során.

Előrelépések a migráció és bővítési politikák terén

A migráció és bővítési politikák terén is komoly előrelépések történtek. A nyugat-balkáni országok csatlakozási tárgyalásai kapcsán jelentős haladást könyvelhetünk el, hiszen Albániával sikerült megnyitni az első tárgyalási klasztert. Ezzel a magyar elnökség nemcsak Magyarország, hanem az EU egészének érdekeit is szolgálta, és a jövőben is szeretnék folytatni a megkezdett munkát, hogy minden tagállam számára konkrét előnyöket biztosítsanak.