Amikor az orosz hadsereg megindította invázióját Ukrajna ellen, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a rubelt darabokra zúzzák a nyugati gazdasági szankciók, és az orosz gazdaság háború előtti értékének felére fog zsugorodni. Eddig azonban a jóslatok nem váltak valóra – kezdte a 2025-ös kilátásokat firtató cikkét a Moscow Times.

A GDP 2022-ben 2,1%-kal csökkent, ám 2023-ban 3,6%-kal nőtt, majd 2024-re a várható adat szerint 3,8%-os növekedésre számíthatunk. A Kreml gúnyolódik Bidentől, mondván, hogy a nyugatiak várakozásai a gazdasági zűrzavarokat illetően a „hátha mégis úgy lehetne” fogalomkörébe tartoznak.

Az orosz gazdaság ellenálló-képessége három pilléren nyugszik: a korábban felhalmozott valutatartalékok, a folyamatos olaj- és gázexport bevételek, valamint az a tényező, hogy a hadigazdaság korlátozottan hat a civil vállalatok működésére. A háború harmadik évében mindhárom pillér erodálódott, és az orosz gazdaság komoly kihívások elé néz 2025-re.

A szakértők egy része recessziót vizionál

Az egyik legnagyobb kihívás a szankciók által sújtott orosz jegybankot érinti. Az infláció 2024 második felére 9%-ra emelkedhet, így a központi bank döntéshozóinak el kell dönteniük, hogy a pénzromlás megállítását célzó további kamatemelésekre vállalkoznak-e, még ha ez recesszióval is járhat. Az elmúlt hónapokban többször is 21%-ra emelték az alapkamatot, amelyet a bankok túl magasnak tartanak.

Bár decemberben elmaradt a további kamatemelés, a szakértők egy része úgy véli, hogy végül 25%-ra emelkedik az irányadó kamat. A jegybank 1,5%-os, az IMF 1,3%-os GDP-növekedést jósol 2025-re, ám sok elemző szerint a következő 12 hónapban recessziós időszak várható.

A bérek emelkedésével kapcsolatban hasonló a helyzet

Az orosz gazdaság a hadigazdaságokra emlékeztet: a kormány katonai költése kíméletlenül nő, míg a hadiipar erősödik és az infláció folyamatosan emelkedik. A munkaerőhiány miatt a reálbérek eddig emelkedtek, de a szakértők szerint ez a növekedés 2025-re mérséklődhet az infláció hatására.

A jegybank előrejelzése szerint a 2024-es 8%-os reálbér-növekedés 3,1%-ra lassulhat 2025-re, ez az optimista forgatókönyv szerint. A magas eladósodottsággal küzdő vállalatok elsőszámú célja a hiteleik törlesztése, ami elvonhatja a bérek emelésére szánt forrásokat.

Egy újabb mozgósítás tovább zsugorítaná a munkaerő-kínálatot

A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése, hogy a 2022 őszi mozgósítás után lesz-e újabb. Az orosz hadsereg önkénteseket toboroz, de ennek két gyenge pontja van. Az egyik a csökkenő jelentkezők miatt egyre nagyobb összeget kell kifizetniük – egyszeri bevonulási díjat és zsoldot. A másik, hogy egyre inkább az idősebb korosztály tagjai, a munkanélküliek és a rossz fizikai állapotban lévők lépnek be a hadseregbe. Ha a Kreml előszeretettel folytatja ezt a népszerűtlen lépést, akkor várhatóan sokan elmenekülnének az országból a kötelező katonai szolgálat elől. Ez a jelenség tovább növelné a munkaerőhiányt, ami nem csupán a hadiipart, hanem a mezőgazdaságot is érintené, hiszen a megfelelő mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú a háborús erőfeszítések és a társadalom stabilizálása szempontjából.

Csökkenhet a legstabilabb régi bevételi forrás

Nagy kérdés, hogy mi lesz az olaj- és gázbevételekkel. Várakozások szerint 2025-re csökkenni fognak az egy évvel korábbihoz képest, de nem drámai mértékben. Az olaj- és gázértékesítésből származó bevételek valószínűleg nem esnek 2023-as szint alá, ami 8,8 ezer milliárd rubelt (84,6 milliárd dollárt) jelentett, és a költségvetés bevételeinek 30%-át tette ki. Kockázati tényező, hogy a jóslatok szerint az olaj világpiaci ára 2025-ben átlagosan 70 dollár/hordó körül alakul, ami nem elegendő a katonai gépezet finanszírozásához. A gázexportban 7-8 milliárd dolláros veszteséget okozhat, hogy Ukrajna leállította a területén áthaladó gáztranzitot.

A 100 rubeles dollárárfolyam a múlt ködében vész

Sok orosz vállalat továbbra is exportálja termékeit a világpiacra, főként energiahordozókról van szó, amelyekért devizát kapnak a vevőktől, de a cégek a pénzügyi korlátozások miatt nehezen tudják a bevételt hazavinni. Ezeket inkább külföldi számlákon tartják, amelyekből pénzt szerezhetnek a hazai vásárlásaikhoz. A deviza tulajdonosának aztán rubelben fizetnek Oroszországon belül, ami komoly zavarokhoz vezethet. Például novemberben a nagy exportőrök 23%-kal csökkentették devizaeladásaikat októberhez képest, ami nyolcmilliárd dolláros kiesést okozott. A visszaesés 2023 novemberéhez képest 43%-os volt. További gond, hogy vannak olyan termékek, amelyeket kényszerűen importból kell beszerezniük az orosz vállalatoknak, ami valutahiányhoz vezet. Összességében a szakértők arra számítanak, hogy a rubel tovább gyengül 2025-ben. A háború kitörése utáni 120 rubel/dollár fölötti árfolyamok visszatérhetnek. Ha az olaj ára 70 dollár/hordó alá csökken, akkor még nagyobb gyengüléssel kell számolni.

A moszkvai SberCIP Investment Research kutatóintézet szerint 2025 végén 115 rubelt kell majd fizetni egy dollárért. Pavel Ribakov pénzügyi elemző szerint az átlagárfolyam a következő 12 hónapban 110 dollár körül alakul, és a rubel fokozatosan 12-15%-kal fog gyengülni a következő években. A jegybank 102 rubel/dolláros átváltási értéket vár egy év múlva.