Az alaviták, akik Szíria lakosságának körülbelül 10%-át teszik ki, hosszú időn át Bassár el-Aszad és apja, Háfez rezsimjének kulcsszereplői voltak. A hadsereg és a biztonsági erők soraiban túlsúlyban lévő alaviták, valamint az üzleti elit körében is jelentős befolyással bírtak. A The Wall Street Journal riportja szerint a polgárháború 14 éve alatt a rezsim folyamatosan sulykolta az alavitákba a félelmet, miszerint ha a hatalom átlépett a dzsihadistákhoz, mint például az Iszlám Állam vagy az al-Kaida, gyilkos támadásokra kell számítaniuk.

A jelenleg Szíria jelentős részét irányító Hajat Tahrir as-Sam (HTS) eddig nem mutatott jelét a megtorlásoknak, amit az alaviták annyira tartottak. Az alaviták és az Aszad család közötti „fausti paktum” azonban a rezsim összeomlásakor katasztrofális következményekkel járt, mivel a közösség nem kapott védelmet, és a lakosság szoros ellenszenvvel viseltetik irántuk. Murhaf Abu Kaszra, az új védelmi miniszter a The Economistnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "Aszad súlyosan károsította a társadalmi kohéziót a közösségek között, és a társadalmi szövet helyreállítása hosszú időt vesz igénybe."

A HTS hadműveleteket folytat a rezsim maradványainak legyőzésére Latakia és Tartusz környékén, és időnként összecsap a hadsereg katonáival, akik nem tették le a fegyvert. Az alaviták közösségei között az infrastruktúra súlyos állapotban van, sőt már a régóta hatalmon lévő Aszad idején is a tartózkodásuk alatt napi 12 óra villamos energiát csupán 2 óráig tudtak felhasználni. Az egykor virágzó mezőgazdaság mostanra fenntarthatatlanná vált, és sok férfi elkerülte a sorkatonaságot, mivel a vizsgák megbuktatásával egyetemi tanulmányokat próbáltak hosszabbítani.

A hatalomvákuum, amely az ország jelentős részén keletkezett, új kihívások elé állítja az alavitákat. Noha a HTS nem okoz olyan közvetlen fenyegetést, mint amit az alaviták vártak, a radikálisabb csoportok, amelyek gyakran erőszakos cselekményekkel keresik meg a megélhetésüket, a közösség rettegéssel tölti el. Az alaviták és a más népek közötti feszültségek tovább fokozódnak, amikor más csoportok, például a Törökország által támogatott lázadók, fosztogatással és emberrablással válaszolnak a hatalomvákuumra. Helyi jelentések szerint még a HTS tisztviselőinek sincs világos elképzelésük arról, hogy kik állnak a támadások mögött.

Bár a HTS ma már az egyetlen erő, ami védheti az alavitákat a szélsőségesektől, az irányítása alatt álló Damaszkuszra összpontosít. "Ha a HTS képes lesz egy kormányt felállítani, akkor Szíria egészét irányítania kell, és nekünk is biztosítania a védelmünket" - mondta az egyik lakos Kirbet al-Mezzeh faluból, aki a múlt héten veszítette el testvérét egy lázadó csoport támadásában.

A falusi emberek úgy érzik, hogy a változások nagyon közel állnak, és a közösség két kategóriára oszlik: vannak, akik tiszteletben tartják a hagyományokat, és vannak, akik erőszakosak és kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A Szíria irányítása már most is komoly kihívásokkal néz szembe: a HTS vezetője, Ahmad al-Saraa egykori dzsihadista, akiből Szíria tényleges vezetője szeretne lenni. Ha a kormány úgy dönt, hogy egy teljes közösséget tesz felelőssé az Aszad-rezsim bűneiért, akkor a hajdanán kivételezett alavita közösség tagjai között számos kérdés merül fel: vajon lesz-e helyük egy új, radikálisabb politikai kultúrában?