Tolvajok a nemzeti kincsek nyomában

A tolvajok nem bonyolították túl a dolgot: egyszerűen betörtek egy ablakon, bejutottak, és már el is tűntek az értékekkel. Egy névtelenséget kérő forrás elmondta, hogy a betörést követően azonnal megszólalt a riasztó, de a rendőrségnek nem sikerült elkapnia a gyanúsítottakat.

Kincs, ami sokba került

A múzeum hivatalos tájékoztatása szerint a tolvajok különösen értékes, a 14. és 15. századból származó kínai porcelánokat vittek el, valamint egy 18. századi vázát. Mindhárom tárgy "nemzeti kincsnek" számít, és a galériának hatalmas, körülbelül 9,5 millió euróra (n почти 4 milliárd forintra) becsült kárt okoztak.

Cselekedtek a hatóságok

A rendőrség nyomozást indított az ügyben, és Emilie Abrantes ügyész közölte, hogy a biztonsági őrök azonnal értesítették a rendőrséget a helyszínre érkezés után, de a gyanúsítottak már eltávoztak.

Nem ez az első eset!

Ez a betörés nem egyedülálló. A párizsi múzeumok biztonsági rendszerei működtek, de érdemes átgondolni, mennyire hatékonyak. A világ számos jelentős múzeumából már elloptak értékes műtárgyakat.

A műkincslopások története

A műkincslopások gyakran megrendelésre történnek, hiszen ezek a művek túl ismertek ahhoz, hogy hagyományos csatornákon értékesíthetők legyenek. A lopott festményeket általában magángyűjtők rendelik meg.

Íme a legismertebb magyar műkincslopások

1983 – Szépművészeti Múzeum, Budapest: Az „évtized bűncselekményének” nevezett eset során egy magyar-olasz banda hét értékes reneszánsz festményt lopott el, összértékük 1 milliárd 436 millió forintra rúgott.

2013 – Kovács Dezső-gyűjtemény, Budapest: Ebben az esetben félezer festmény és számos műtárgy tűnt el, köztük ismert hazai és nemzetközi művészek alkotásai.

A lopások kiterjedésének fényében érdemes odafigyelni!

A művészet világában a biztonsági intézkedések megerősítése elengedhetetlen. Az ilyen esetek folytatódásának megakadályozására mindenképp új megoldásokat kell keresni.