A neurodiverzitás-paradigma forradalmasította az autizmus megközelítését. Korábban az autizmus zavar, defektus, vagy belső problémaként volt definiálva, ami negatív konnotációkat hordozott, ezzel pedig sok autista ember kisebbrendűségi érzetet élt meg, és nehezen tudott kiállni a saját érdekeiért. A megközelítés változásával azonban ma már tudjuk, hogy az autista emberek és környezetük kölcsönhatásban állnak egymással. Nem csak az egyént kell figyelembe vennünk, hanem a környezetét is, így lehetőség nyílik arra, hogy az autista emberek valódi értékes részesei legyenek a társadalomnak.

A kutatások alapján kiderült, hogy az autista egyének különböző spektrumokban mozognak, és a neurodiverzitáshoz való hozzáállás megváltozása lehetőséget ad arra, hogy az autisták szorongás és depresszió nélkül élhessenek. Fontos, hogy a társadalmi környezet támogassa őket, és biztosítsa azt a közeget, amelyben a mértékletes elvárások és megértés mellett tudnak boldogulni.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az autizmus spektrumának különböző fokozatai léteznek. Az autista közösségen belül nem mindenkire igaz, hogy látványos nehézségekkel küzd; sokan felnőttek iskolázott, vagy akár kiemelkedő intelligenciával rendelkeznek, mégis úgy érzik, hogy nem illeszkednek a társadalomba. Ez a jelenség különösen aggasztó, hiszen a mai gazdasági és társadalmi kihívások közepette az autisták körében a szorongás és depresszió előfordulása jelentősen megnőtt.

Az oktatási rendszer felelőssége óriási; ha a tanulási környezet nem kedvez a neurodivergent diákok számára, akkor ez hosszútávon hatással lesz mentális egészségükre. Célunk, hogy olyan támogató rendszert alakítsunk ki, ahol az autista diákok kifejezhetik magukat és kibontakoztathatják tehetségüket. A pszichológusok és gyógypedagógusok együttműködése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a fiatalok ne csak diagnózist kapjanak, hanem megfelelő támogatást is, amire szükségük van a társadalmi beilleszkedéshez.

A jövő reménye, hogy a neurodiverzitás egyre inkább elfogadottá válik; a társadalomnak szüksége van a sokszínűségre, és minden autista egyén különleges értéket képviselhet. A felnövekvő generációk számára fontos, hogy egy támogató közegben nőjenek fel, ahol nem csak tolerálják, hanem meg is ünneplik a különbözőséget.