A német politikai élet drámai fordulatot vett, amikor a Kereszténydemokrata Unió (CDU) bejelentette, hogy nem támogatja a parlament napirendjét, amíg Olaf Scholz kancellárral szemben bizalmi szavazást nem tartanak. A CDU, együtt a Keresztényszociális Párttal, figyelmeztetett, hogy blokkolni fogják a törvényhozást, csak néhány kivételes esetben szavaznak.

Olaf Scholz koalíciója, amely a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP) összefogásából állt, a közelmúltban súlyosan meggyengült, miután Christian Lindner pénzügyminisztert kirúgták. Lindner a FDP távozásáról döntött, ezzel újabb káoszt teremtve a kormányban. Jelenleg az SPD és a Zöldek irányítják az országot, azonban nem rendelkeznek parlamenti többséggel.

Scholz már Lindner kirúgása előtt jelezte, hogy bizalmi szavazást kérne, amelyet a közeljövőben terveznek lebonyolítani. A vita most arról folyik, hogy mikor kellene ezt megtenni; Scholz szeretné, ha a szavazás a lehető legkésőbb történne meg, addig is próbálva fontos törvényeket elfogadtatni a parlamenttel. Ekkor a CDU, az AfD (Alternatíva Németországnak) és az FDP azonnali bizalmi szavazást és előrehozott választások kiírását követelik.

A CDU helyzete rendkívül erős, és Stratégiájuk az utolsó hónapokban egyre világosabbá vált: Scholz reformjainak átvitele érdekében igyekeznek megkeresni a szükséges támogatást. A CDU képviselői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek azzal kapcsolatban, hogy miben lennének hajlandók együttműködni a kormánnyal. Az eddigi nyilatkozatok alapján a CDU nem mutat hajlandóságot a kormánypártokkal való szorosabb együttműködésre.

Olaf Scholz egyik legfontosabb reformja, a nyugdíjrendszer megújítása, egy olyan lépés, amely hosszú távon biztosítaná a nyugdíjak vásárlóerejét. Ennek elfogadásához viszont az ellenzék támogatására is szükség lenne, ám a CDU és FDP már jelezte, hogy nem fogják megszavazni a javaslatot.

Eközben Robert Habeck gazdasági miniszter sürgeti egy Ukrajnának szánt segélycsomag megszavazását, attól tartva, hogy a választások után még inkább megerősödhetnek a szankciókat ellenző pártok, így a kormány javaslatait a következő parlamentben már nehezebben tudná átnyomni. A kérdés most az, hogy a német politikai táj képét miként alakítják a közelgő választások és a mögöttük álló bizalmi válság.