Az amerikai Szilícium-völgy nem csupán a technológiai ipar fellegvára, hanem egy politikai hatalom központja is, amely jelentős ideológiai befolyással bír. A techoligarchák, vagyis azok a milliárdosok, akik technológiai cégeken keresztül szereztek befolyást, nem csupán gazdasági szereplők: a kultúrára, politikára és a társadalomra is hatással vannak.

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője, a legismertebb alak közé tartozik, de nem szabad elfeledkezni Peter Thielről sem, aki a PayPal társalapítója. Thiel nemcsak a világ legnagyobb startupjainak támogatója, hanem a jövőképek formálója is, például az általa indított „Hatalmas arcok” című podcastsorozattal.

Ez a sorozat ikonikus személyiségeket mutat be, akik meghatározó nyomot hagytak a történelem formálásában. Thielt sokan a Szilícium-völgy szellemi vezetőjének tartják, aki a libertárius eszmék mentén gondolkodik. Eredetileg politikai pályára készült, de végül az üzleti világban találta meg helyét. Elemzései a globális elit és a digitális kapitalizmus témáiban mélyrehatóak és kritikátlanok.

Bár Thiel nézetei ellentmondásosak, hiszen képviseli a bevándorlásellenes nézeteket, mégis maga is bevándorlóként született Németországban. Pogátsa Zoltán közgazdász fontosnak tartja megérteni, hogy Thiel és Musk kapcsolata nem felhőtlen. Korai konfliktusok és a cégek közötti rivalizálás mindkettőjük karrierjére rányomták a bélyegüket.

A technológiai környezetben megjelenő disztópiát egyre inkább vitatják, miközben sokan úgy vélik, hogy a technofeudalizmus már a jelen. Ez a újfajta kapitalizmus nem kínál versenyt, inkább egy monopolizált struktúrában nyilvánul meg, ahol a nagy cégek, mint a Google, Amazon, és Facebook dominálnak. Pogátsa Zoltán úgy véli, hogy a kapitalizmus és a demokrácia közötti kapcsolat kétséges; Thiel állítása, miszerint a kapitalizmus fontosabb, mint a demokrácia, konkrét kockázatokat hordoz a társadalom számára.

Sokan aggódnak amiatt, hogy a technológiai oligarchák formálják a politikai diskurzust, valamint a nyilvánosságot. A kapitalizmus nem csupán gazdasági rendszer, hanem politikai ideológiákat is teremt. Pogátsa hangsúlyozza, hogy a digitális technológia fejlődése nem feltétlenül biztosítja a demokratikus értékek megőrzését.

Manapság az emberek már nemcsak a korábbinál is jobban kiszolgáltatottabbá válnak, hanem a technológiai fejlesztések és az automatizáció következtében veszélybe kerül a megélhetésük. A munkaerőpiacon való részvétel és a munkavállalói jogok védelme egyre inkább háttérbe szorul a globális technológiák előretörésével. Az embereket biorobotokká degradálják, miközben a vállalatok igyekeznek maximalizálni a nyereséget, és elnyomni mindenféle munkavállalói ellenállást.

A disztópikus jövő nem csupán ijesztő előrejelzés, hanem már most is a valóság része. A társadalomnak fel kell ismernie a veszélyt, és aktívan részt kell vennie a technológiai elitek hatalmának korlátozásában, hogy megvédje demokratikus értékeit ésa jövőjét.