Európa újabb bővítése a láthatáron?

Legutóbb Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz 2013-ban, és azóta sok víz lefolyt a Dunán. Charles Michel, a korábbi Európai Tanács elnöke 2023-ban 2030-at jelölte meg célként a nyugat-balkáni aspiránsok csatlakozása számára, de sajnos ez a cél egyre inkább valószínűtlennek tűnik.

Mikor jöhet a következő tagfelvétel?

Felmerül a kérdés: mikor lehet a következő tagfelvétel, és melyik ország lenne az? Talán 2033-ban, Zágráb csatlakozása után?

"Jelen körülmények között gyakorlatilag lehetetlen megmondani, mikor lesz újabb sikeres csatlakozás. A bővítési folyamatot a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk, ami huszonhét különböző érdek érvényesülését jelenti. Ezért a jelenlegi helyzetben bármelyik tagállam könnyen megakadhatja a folyamatot," mondta Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Csalódottság a Balkánon

Észak-Macedóniában és Albániában a lakosság többsége már nem hiszi, hogy valaha is EU-tagok lesznek. Észak-Macedónia több mint 21 éve, míg Albánia 16 éve nyújtotta be tagsági kérelmét, de csatlakozási eljárásukat a politikai játszmák fogságába ejtették.

Nyugat-Európa újabb kérdései

Ez különösen Franciaország és Hollandia nyomásának köszönhető, akik folyamatosan új követelésekkel állnak elő. Az is aggasztó, hogy a Balkán döntéshozói és lakossága is egyre kevésbé hisz az európai jövőjében.

Kettős gyorsaság az EU bővítésében

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta az EU bővítési politikája kettős gyorsaságra vált. Míg Észak-Macedónia 16 évet várt a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Kijev kérését rekordgyorsasággal, mindössze négy hónap alatt bírálták el, és másfél évvel később már döntés is született a tárgyalások megkezdéséről.

Geopolitikai kockázatok a Balkánnal

A nyugat-balkáni országok csatlakozása több jó szomszédi viszonyt is feltételez. Ezzel szemben Ukrajna esetében a területükön zajló vagy befagyott konfliktusok nem merültek fel a csatlakozás kapcsán, mögöttük komoly geopolitikai okok rejlenek.

Az EU-nak ugyanis nincs közös külpolitikai apparátusa vagy hadserege, így csak a bővítéssel tud fellépni, és éppen ezért a gyorsított eljárás politikai válaszként is értelmezhető.

Hatalmi játszmák Brüsszelben

A hovatartozás kérdése egyre bonyolultabbá válik, és a geopolitikai igények is átalakulnak. A nyugat-európai nagyhatalmak bővítési politikája éppen ezért változásokon megy keresztül.

Dualitás az előnyben

Az MKI vezető elemzője szerint Ukrajna tagsága inkább politikai szempontból érdekes a tagállamok többsége számára, míg a Balkán ügyét helyezik előtérbe. "Ha nem figyelünk, az Európai Unió könnyen két szék között a földre huppanhat, hiszen a dinamikusan alakuló geopolitikai helyzet gyorsan alááshatja Ukrajna EU-tagsági esélyeit।”

Balkán vagy Ukrajna?

A geopolitikai feszültségek és az EU bővítési politikája szorosan összefonódik. A szakértő hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkán jövője is sok szempontból kétséges, mivel a tagállamok prioritásai nem egybeesnek, ami visszavetheti a folyamatokat.

Politikai versenyfutás a jövőért

A helyzet bonyolult, hiszen az EU nemcsak Ukrajna, hanem a Balkán politikai sorsa miatt is felelősséggel tartozik. Az elhibázott külpolitika és a dilemmák sorozata már most is megjelenik a döntéshozatalban.