A Magyar Építőipari Szakszövetség (ÉVOSZ) friss felméréséből kiderült, hogy a magyar cégek piaci körülményei jelentős nehézségekkel küzdenek a 2024-es év első felében. A megkérdezettek körében 400 vállalkozás nyilatkozott, és az eredmények alapján aggasztó tendencia figyelhető meg.

A felmérés során rávilágítottak, hogy a cégek 59,3%-a csökkenő árbevételről számolt be a 2023-as év első feléhez képest, míg csupán 18,5%-uk tapasztalt növekedést. Az előrejelzések szerint a következő évben a cégek 70,4%-a csökkent árbevételt vár, szemben a mindössze 18,5%-al, akik növekedésre számítanak.

Az alacsony állami megrendelések és a lakossági kiadások csökkenése is súlyosan érinti a szektort. A felmérés megállapította, hogy az építőipari vállalkozások csaknem 26%-a élt át rendkívül alacsony, 3%-t vagy az alatti jövedelmezőséget az előző évben. Míg 30% 3,01-5,0% közötti, egyharmaduk pedig 5,01-10% közötti jövedelmezőséget ért el. Azok, akik nem várnak változást, a válaszadók 37%-át teszik ki, ami jelentős visszaesést jelent a pozitív várakozásokhoz képest.

A legnagyobb kihívás a cégek számára továbbra is a megrendelések hiánya. Ezt a válaszadók 81,5%-a említette, és a gazdasági szabályozás változása miatt megnövekedett kiszámíthatatlanság is érezhető, amely 44,4%-ot érintett. Az őszi időszakra a cégek 74,1%-a digitális felkészülést tervez, míg 55,6%-uk a szervezeteik átalakítását tartja szükségesnek.

A kutatás alapján a cégek 40,7%-a elbocsátásokat tervez, ami szembetűnő növekedés az előző évi 5,6%-kal szemben. Eközben a szakemberhiány továbbra is probléma, különösen a szakképzett munkások, például kőművesek és villanyszerelők terén, a cégek 70,4%-a pedig elmondta, hogy szakmai munkaerőszükségleteik nem teljesülnek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek átlagnál alacsonyabb bérköltségekkel szembesülnek. Míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete 636 700 forint, addig az építőiparban ez mindössze 511 800 forint. Az építőiparban tapasztalható költségnövekedések, mint az építőanyagok és a munkadíjak növekedése, szintén hozzájárulnak a pessimista outlookhoz.

A felmérésben részt vevő vállalkozások mintegy 83,3%-ának volt kintlétük, és a tartozásaik, amelyek az árbevétel 15,1%-át teszik ki, egyre növekvő aggályokat vetnek fel a jövőbeli forráshiány és a feketemunka terjedésének kockázatával kapcsolatban. A visszatérítendő állami támogatások iránti igény jelentősen csökkent, és a válaszadók 7,4%-a tudta érvényesíteni az árváltozást az ügyfeleik felé az elmúlt évben.

Összességében a magyar építőipari cégek 2024-re pesszimistán tekintenek, hiszen csak alig 7,4%-uk várja, hogy jó lesz a vállalkozása helyzete, míg 40,7%-uk rossz helyzetre számít. Az iparági szakértők szerint sürgető lépésekre van szükség a helyzet stabilizálásához és a jövőbeli növekedés incentiválásához.