A brutalista című film, amely január 23-tól van a mozikban, egyedülálló módon tárja fel a magyarság sorsát, bemutatva a legfájdalmasabb pillanatait a történelemben. Brady Corbet rendezésében a 215 perces alkotás élménye valóban megérinti a nézőt, és nem lehet nem érezni a győzelem eufóriáját már a film első perceiben, amikor bemutatkozik a Szabadság-szobor és láthatóvá válik a főszereplő, Tóth László amerikai emigrációja.

A film története 1947-be vezet minket, ahol László, egy tehetséges építész unokatestvérénél szeretne munkát találni. Az unokatestvére, a tehetős Van Buren család kötődésével azonban László élete egy olyan pokoljárásba fordul át, amely tele van reménytelen és sötét pillanatokkal. A brutalista építkezéshez kapcsolódóan a karakterek sorsa nem csupán a sajátjaik, hanem sok más magyar sors egészét is megidézi.

A film második felvonásában a feleség, Erzsébeth, aki Magyarországot hagyta hátra, visszatér. Az ő közös útjuk a film középpontjában áll, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy Amerika, akárcsak másik nagy álmaik földje, nem mindig a lehetőségek hazája – a párosnak saját szemszögükből kell szembenézniük az élményeikkel, hogy felfedezzék a valóságot.

Felicity Jones Erzsibéte egy új dimenziót hoz a filmbe, még a már megkezdett küzdelmeket és a 18+-os jelenetekkel fűszerezett komplexitást is még inkább érzelmessé teszi. A karaktereik harca nem csupán a társadalom elvárásai ellen, hanem a saját álmaikért és a kapcsolatukért is folyik.

A brutalista vizuálisan lenyűgöző képsorokat, heroikus zenét és technikai precizitást vonultat fel. Az Oscar-jelölt vágó, Jancsó Dávid munkája erőteljesen hozzájárul az élményhez, hiszen a film gördülékeny tempót és egyértelmű érzelmi ívet biztosít a nézők számára. Emellett a hazai színészek – mint Vilmányi Benett és Sztarenki Dóra – emlékezetes alakításai fémjelzik a produkciót.

Külön figyelmet érdemel a film hazai háttérrel rendelkező színészeinek szerepe, akik hitelesítik a történelmi ábrázolást, és lehetővé teszik, hogy a nézők még inkább be tudják élni magukat a történetbe. A történet végigkíséri a nézőt a magyar építész történetén keresztül, tapasztalatokon és érzelmeken keresztül, de a film nem kímél bennünket, érzelmi hullámvasútra ültetve a nézőket.

A brutalista film értéke nem csupán abban rejlik, hogy felhívja a figyelmet a magyar identitásra, hanem abban is, hogy reális képet fest a hazai kulturális életről, a nemzet sorsáról, és annak hatásáról a mai világra. Ez a film, bármennyire is hosszú, olyan élményt nyújt, amit sokáig emlékezni fogunk, és mindenképpen érdemes megnézni. Az összművészeti teljesítmény, amit a rendező és a színészek bemutatnak, valóban a legjobb filmnek járó Oscart érdemelne.