2024-re a világ már három éve figyeli Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű invázióját. Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is csak "különleges katonai műveletként" hivatkozik a háborúra, aminek következtében az orosz állampolgároknak is alkalmazkodniuk kell a helyzethez. A konfliktus kezdetén a cél már a probléma elkerülése volt, amely az ukrán kormány elmozdítását tűzte ki célul, hogy egy oroszbarát vezetést alakíthasson ki az országban, hasonlóan Fehéroroszországhoz.

Zelenszkij ukrán elnök híres kijelentést tett: "Fegyverekre van szükségem, nem fuvarra." A támadássorozat és az ukránok kitartása a második világháború óta a legkomolyabb fegyveres konfliktust robbantotta ki Európában. Az elmúlt években folyamatosan hallhattunk az Egyesült Államok segélyezésének késlekedéséről, Ukrajna munkaerőhiányáról és a háború demográfiai következményeiről, amelyek mind befolyásolják a konfliktust.

Donald Trump második elnöksége a várakozások szerint komoly hatással lesz Ukrajna jövőjére is. A 2024-es választások során Trump, aki már korábban is kifejezte véleményét Ukrajna támogatásáról, valószínűleg szigorúbb elvárásokat fog támasztani az európai szövetségesek felé, hogy arányosan és jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat.

Ukrajna nem csupán anyagi, hanem stratégiai szempontból is kulcsfontosságú a nyugati védelmi szövetség számára, hiszen az orosz agresszió megállítása érdekében nélkülözhetetlen az ország stabilitása. Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok valószínűleg tovább tolja át a terheket a régi kontinensre, és várhatóan megnöveli a katonai támogatás mértékét.

Az orosz hadsereg lassan, de folyamatosan halad előre a frontvonalon, s bár a területek egy részét korábban elfoglalták, a teljes kontroll megszerzése eddig nem sikerült. A belpolitikai feszültségek miatt Putyin fél a mozgósítás teljes körű bevezetésétől, hiszen az orosz városi elit eddig viszonylagos eltávolítottságban élte meg a háború következményeit.

Az újabb feszültségforrást jelenti, hogy észak-koreai harcolók is részt vesznek az orosz oldal támogatásában, míg Kína és Irán eddig főként anyagi és logisztikai háttérrel segítette Oroszországot. Ez a helyzet megkérdőjelezi Oroszország katonai erejének fenntartását és a szíriai konfliktusban való beavatkozásának képességét.

Egy másik súlyos probléma, hogy az ukrán hadsereg öregszik, amelyek átlagéletkora már meghaladja a negyven évet. A fiatal férfiak körében a háború miatt kialakuló demográfiai válság tovább fokozódik, hiszen ha a legfiatalabb generációból is elvesznek a harcok, az már beláthatatlan következményeket vonhat maga után Ukrajna számára. Ezen okok miatt Ukrajna úgy tűnik, hogy ki van téve a "Ukrajna-fáradtságnak", amely egyre inkább érzékelhető a nyugati közvéleményben is.

Kérdéses, hogy Vlagyimir Putyin meddig képes állni a konfliktus nyomását, hiszen már más nem hagyományos hatalmi övezetben is komoly kihívásokkal néz szembe, például Azerbajdzsán és Örményország viszonyában, ahol a háborús események során Oroszország befolyása csökkent. A világ tehát figyelemmel kíséri, hogy a közeljövőben milyen irányvonalat vesz az orosz vezetés, és milyen következményei lesznek ennek a globális politikai helyzetre.