A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Pálinkás József által indított Lendület program keretében született meg egy forradalmi kémiai kutatás, amely most jelentős áttörést ért el. A Lendület program 2009 óta támogatja a fiatal, tehetséges kutatókat, és célja, hogy megakadályozza a legjobbak elvándorlását. Ez a kezdeményezés az egyik legfontosabb projekt volt az elmúlt 50 évben, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos életet is megújította.

A kutatási csoportot Soós Tibor vezeti, akik organokatalizátorok, azaz nem fém alapú katalizátorok fejlesztésével foglalkoznak. Mostani kutatásuk az egyik legnevesebb kémiai folyóiratban, a Journal of the American Chemical Society-ben publikálódott, és bemutat egy új fémmentes katalizátorcsaládot, amely sok régi problémát orvosolni tud.

Ez az innovatív megoldás hatékonyan le tudja győzni a korábbi, környezetkárosító módszereket, biztonságos, széleskörűen alkalmazható és méretnövelhető alternatívát nyújt a vegyészek számára.

A kutatás alap- és alkalmazott tudományos jelentőséggel bír, hiszen már most kereskedelmi potenciált is mutat. Az AldexChem cég máris licencelni kezdte ezt a technológiát a Provivi számára, amely az ipari alkalmazásra szánt megoldások fejlesztésével foglalkozik. Az áttörő technológia már képes volt gyorsan átszállítani a laboratóriumban kifejlesztett találmányokat az ipari szektorba, mindössze két év alatt.

Soós Tibor kiemelte, hogy a kutatás az organokatalizis területéhez tartozik, amely a 2021-es kémiai Nobel-díjat is elnyerte. A csapat felfedezett egy olyan katalizátort, amely képes észtereket aldehidekké alakítani – ez a folyamat több mint százhúsz éve kihívást jelentett a szintetikus kémia számára.

Rendkívül izgalmas az új katalizátor alkalmazása a kártevők ellen is! A feromonok, mint speciális illatanyagok, kulcsszerepet játszanak a rovarok szaporodásában. Az új találmány lehetőséget nyújt arra, hogy mesterségesen megakadályozza a hímek és nőstények közti találkozást, ezáltal csökkentve a kártevők számát.

A feromonok használata ökológiai megoldást kínál a mezőgazdasági kártevők ellen, kímélve ezzel a környezetet, és a hagyományos vegyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulása is elkerülhető. Ráadásul ez a megoldás már ipari méretben is tesztelés alatt áll, például a rizs fő kártevője ellen, amit nemrégiben Indiában vezettek be a Syngenta partnereivel.

A kutatás folytatása során a csapat kémiai szerkezeti hasonlóságok miatt a lipidek területén is számottevő potenciált észlelt. A Covid-19 világjárvány során e lipidvegyületek szintézise kulcsszerepet játszott a vakcinák fejlesztésében, hiszen ezek segítségével juttatják be a hatóanyagokat a sejtekbe.

Bár a módszer már létezik, a kutatók azon dolgoznak, hogy ezt a technológiát még szélesebb körben alkalmazzák, a parfümgyártástól kezdve a gyógyszeriparig, ezzel fontossá téve e felfedezést a modern tudomány bármely területén. Ez az áttörés nem csupán egy új technológia, hanem sok potenciális alkalmazás különböző iparágakban!