A bizonytalanság birodalmában

A meteorológiai előrejelzések mindig is körülvevő titkok voltak. Hiába szikrázik a technológia, mindig ott az esély, hogy az előrejelzések elhibázottak. A múlt szerdai esőmennyiség példája jól mutatja, hogy a meteorológiai alkalmazások, habár precíznek tűnnek, néha csúnyán melléfognak.

Hogyan működik az időjárási előrejelzés?

Az időjárás megjóslása bonyolult feladat, mely többféle fizikai törvénynek és események láncolatának függvénye. Ezen bonyolultságot Stephen Hawking híres pillangó-hasonlatával is szemléltethetjük. Egy apró esemény, mint például egy pillangó szárnycsapása Tokióban, esőcsapadékot idézhet elő New Yorkban. A probléma az, hogy amit egyszer megjósolunk, azt a következő alkalommal a körülmények eltérése miatt nem tudjuk reprodukálni.

A lokális előrejelzések szépsége és nehézségei

A világ különböző pontjain elhelyezett mérőállomások sok információt szolgáltatnak, de számos elszigetelt területen, például sivatagokban vagy magashegységekben, nincsenek elérhető adatok. A helyi időjárás előrejelzései különösen nehezek, mivel figyelembe kell venni a különböző elemeket, mint a csapadék, hőmérséklet és szélsebesség, ami némileg megnehezíti a pontos jóslást.

Eső - a legnehezebb elem

A meteorológusok számára a lokálisan kialakuló záporok megjóslása szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek perceken belül kialakulhatnak, majd eltűnnek. Ráadásul a meleg, párás levegő felemelkedése során elszigetelt csapadék is képződhet, ott, ahol senki sem számít rá.

Alkalmazások és a valóság