Bevezetés

A közelmúltban felvetett kérdés izgalmas gondolatokat ébresztett a bérek alakulásának titkaival kapcsolatban. Sára, egy aggódó olvasónk, január elején azzal keresett minket, hogy miért nem elemezzük mélyebben a KSH által közzétett statisztikákat, amelyek szerint a tavalyi év közepére a bérszámok, mint a havi átlagkereset, érezhetően csökkentek.

A bérszámok csökkenése

A májusi 652 ezer forintról szeptemberre 627 ezer forintra zuhantak, és ez alapvetően kihívás elé állította a pénzügyi szakembereket is. A kérdésre, hogy miért tapasztalhattunk ilyen csökkenést, a KSH válaszolt – és az eredmények valóban érdekesek.

Befolyásoló tényezők

Az adatok alapján számos tényező befolyásolja a hónapról hónapra változó kereseteket, például az év végén kifizetett jutalmak, a januári béremelések, valamint a nyári szabadságok. A bürokratikus szektorban dolgozók számának növekedése, valamint a visszamenőleges béremelések is közrejátszanak.

Szezonális munkaerő hatása

A KSH ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szezonális munkaerő, amit főként a mezőgazdaságban és a turizmus területén foglalkoztatnak, enyhe hatással bír a teljes munkaidőben alkalmazottak bérszámítására.

Életciklushoz kötött jövedelmek

Az úgynevezett életciklus-hoz kötött jövedelmek – például karácsonyi bónuszok és egyéb juttatások – jelentős hatással bírnak a június körüli átlagokra, azonban január elején a csökkenés már hagyományosnak mondható.

Munkaerőpiaci dinamikák

Továbbá, mivel a munkaerőpiac dinamikusan változik, fontos kiemelni, hogy a bérszámok ingadozása közvetlenül összefügg a munkaerő keresletének és kínálatának változásával.

Összegzés

Összességében a bérek csökkenése nemcsak statisztikai jelenség, hanem mélyebb gazdasági folyamatok következménye.