Azok az országok, amelyek sikeresen leváltak az orosz gázról, jóval kedvezőbb gazdasági mutatókat tudnak felmutatni, mint Magyarország. A GKI gazdaságkutató legfrissebb elemzésében arra világít rá, hogy a közép-kelet-európai régió országaiban, ahol az orosz energiakitettség hagyományosan magas volt, nem okozott komolyabb gazdasági problémát az orosz gázimport csökkentése.

A hidegháború alatt kialakult orosz gázfüggőség ma már egyre inkább a múlté a régióban, hiszen a balti államok 2014 óta gyakorlatilag teljesen leépítették ezt a kapcsolatot, míg Szlovákia 44%-kal csökkentette az orosz gázimportját. Lengyelország és Csehország is hasonló lépéseket tett 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor, amikor teljesen megszüntették a közvetlen orosz gázbehozatalt.

Ezek az országok nem csupán a gázimport leépítésével, hanem a szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel is reagáltak: új LNG terminálokat építettek, valamint aktívan fejlesztették a megújuló energiaforrásokat. Közel sem minden területen tudtak azonban teljes mértékben függetlenedni az orosz gázszállításoktól, és a re-export rugalmas megoldások újra meg újra életre keltették az orosz fókuszt.

Magyarország helyzete ezzel szemben aggasztó, hiszen a magyar kormány évekig a függőség fenntartása mellett érvelt, azzal a kijelentéssel, hogy az orosz gáz ára alacsony, és ennek köszönhetően rengeteg megtakarítást érhetnek el. Azonban a GKI elemzései világosan mutatják, hogy a V4 országok GDP-jének alakulása alapján a magyar gazdaság lassult a leginkább, akár a lengyel, akár a cseh vagy a szlovák növekedéshez képest.

A kormány érvei, miszerint az orosz gáz elhagyása súlyos gazdasági válságot okozna, most már megdőlni látszanak. A GKI arra figyelmeztet, hogy a függetlenedéshez fontos lépéseket kellene tenni, mint például az energiaintenzív iparágak, mint például az akkumulátorgyártás csökkentése, mivel a hatalmas energiafogyasztással rendelkező gyárak, mint a debreceni CATL, mostanra a megye lakossági energiafogyasztásának másfélszeresét használják.

Összességében tehát kijelenthető, hogy Magyarország számára nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból is sürgős lenne, hogy függetlenedjen az orosz gázimporttól. Az orosz gázról való leválás nem csupán a gazdasági stabilitás megőrzésének kérdése, hanem a jövő energiafüggetlensége szempontjából is elengedhetetlen lépés. A politikai akarat mellett tehát elkerülhetetlen a stratégiai tervezés, hogy a közeljövőben fenntartható, szilárd gazdasági növekedést biztosíthassanak az ország számára.