2025. januártól Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, így a magyar-román határon megszűnik az utasellenőrzés. Bár ez sokakat érint pozitívan, a határrendészetben dolgozó útdíjkezelők számára még mindig nem világos, hogy hol folytathatják pályafutásukat.

A Népszava által megkérdezett rendőrök, akik Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben dolgoznak, fegyelmezett közszolgaként nem kívántak nyilatkozni, de nem cáfolták, hogy egyelőre senki sem tudja, hová kerülnek. Az érintettek hozzátartozói azonban elmondták, hogy az előzetes megbeszéléseken olyan állásajánlatokról esett szó, amelyeket a volt útdíjkezelők többsége nem tudott elfogadni, mivel a lehetséges új helyek távol voltak otthonuktól, és az utazás költségeit a munkaadó csak részben téríti.

A lap információi szerint körülbelül 400-en dolgoztak eddig az immár megszűnő átkelőhelyeken, akiket a tervek szerint a szerb és ukrán határátkelőkre irányítanak, ahol a személyzet hiánya is problémákat okoz. Az ORFK válaszában jelezte, hogy az átkelőhelyeken dolgozó állomány létszáma nem nyilvános adat, és hogy jogszabály még nem jelent meg az átszervezéssel kapcsolatban, így konkrét intézkedések sem történtek.

Ugyanakkor a rendőrség ígérte, hogy minden munkatársuk számára biztosítják a további foglalkoztatás lehetőségét. A tervek szerint minden érintett számára kínálnak alternatív feladatokat, ahol a rendőrségnek a jövőben is szüksége lesz a munkájukra. Az új szolgálati helyek kijelölésénél ráadásul a szervezeti és egyéni érdekek összehangolására törekednek.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára aggodalmát fejezte ki, amiért az érintett rendőrökkel még nem folytak érdemi tárgyalások. Kérdéses, miért késlekednek a konkrét megoldások, hiszen a 2025-ös határidő közeledtével sürgetőbbé válik a helyzet rendezése. Az útdíjkezelők jövője tehát nemcsak az egyének, hanem az egész határőrző rendszer szempontjából is kulcsfontosságú.