A NATO története során, amely már 76 éve tart, számos válsággal nézett szembe, de egyik sem volt olyan súlyos, mint amellyel most találkozunk. Donald Trump elnöksége óta egyre többen kérdőjelezik meg a szövetség kollektív védelmi kötelezettségeit.

Trump többször is megkérdőjelezte a NATO kollektív védelemre vonatkozó garanciáit, kijelentve, hogy az Egyesült Államok nem fogja védeni azokat a szövetségeseket, akik "nem fizetnek". Mivel 2014 óta szinte minden NATO-tag jelentősen megnövelte védelmi kiadásait, a kérdés már régóta aktuális. A jelek arra utalnak, hogy kormánya akár a NATO-ból való kilépést is fontolóra vehet.

A NATO egyedülálló katonai szövetség a világon, saját politikai és katonai parancsnoksággal rendelkezik, és közös finanszírozás mellett dolgozik. Az Egyesült Államok dominál ezekben a struktúrákban, amely tevékenységei és költségvetései miatt középponti szerepet játszik a NATO működésében.

Kezdetben az Egyesült Államok csak az európai partnereihez, akik a II. világháború utáni szovjet terjeszkedéssel szembesültek, csatlakozott a NATO-hoz. Ekkor a szövetség célja egy kollektív biztonsági keret létrehozása volt. A szovjet fenyegetés komolysága azonban az évek során átalakította a szövetséget állandó katonai struktúrákká.

Ma a NATO a tagállamok integrált parancsnoksága alatt működik, ahol minden tagállamnak adott képességeket kell biztosítania. Az Egyesült Államok hadereje létfontosságú szerepet játszik a NATO katonai funkcióinak ellátásában, és az amerikai nukleáris fegyverek jelentik a szövetség legfőbb elrettentő erejét.

Ha az Egyesült Államok hirtelen visszavonulna a NATO-ból, Európa komoly problémákkal szembesülne. Az európai országok nem rendelkeznek elegendő katonai forrással, hogy azonnal pótolják az Egyesült Államok által nyújtott védelmet. Az egyes tagállamok között nagyobb együttműködés szükséges, amely átlépheti a nemzeti határokat és elősegítheti a közös védekezési tervek kidolgozását.

A közelmúltban az európai vezetők megállapodtak abban, hogy jelentősen megnövelik a védelmi kiadásaikat, és célul tűzték ki, hogy a következő évtizedben együttes erővel 650 milliárd eurót tudjanak biztosítani a NATO keretein belül. Németország már lépett is ebben a kérdésben, elfogadva, hogy a védelmi kiadások, a hírszerzés finanszírozása és az Ukrajnának nyújtott támogatás mentesül a szigorú költségvetési korlátai alól.

Az új védelmi tervek megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő források és időkeret biztosítása, azonban Washington aktív támogatására is szükség van. Európa nem bízhat többé az Egyesült Államok elköteleződésében, és a bizalom megingása már most is komoly kérdéseket vetett fel a NATO jövőjével kapcsolatban. Az Egyesült Államok nélküli NATO jövője elég sötét lehet, és mindez azt hirdeti, hogy Európának ideje kezébe venni saját védelmét.