A Kiel Intézet, egy német gazdasági kutatóközpont, amely a globális gazdasági trendeket értékeli és közli, folyamatosan nyomon követi, hogy 2022 februárja óta milyen és mekkora támogatások érkeztek Ukrajnába. Az alapvető kérdés az, hogy az Egyesült Államok vagy inkább az Európai Unió tagállamai nyújtottak több pénzügyi segítséget Kijevnek.

A Kiel Intézet 2024 decemberi összesítése alapján az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak. Az összes eddigi támogatás 267,18 milliárd euróra rúg a három év alatt. A katonai támogatások teszik ki az adományok legnagyobb részét, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.

Honnan származik a pénz?

A donorországok - 2024 decemberi állapot szerint - három év alatt 267,18 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ha azokat a jövőbeni kötelezettségvállalásokat is nézzük, amelyeket már bejelentettek, de még nem folyósítottak, akkor ez az összeg még nagyobb lesz: összesen 399,8 milliárd euró.

A már megkapott 267 milliárdból 43%-ot egyedül az Egyesült Államok biztosította, míg az Európai Unió és a tagállamok hozzájárulása egy fokkal kisebb: 42%. Viszont ha nem csak az EU-t, hanem az összes európai országot nézzük, akkor Európa aránya 49%-ra nő.

Természetesen ebből a hatalmas összegből a legjelentősebb részt a katonai támogatás teszi ki, ez 49%. A pénzügyi hozzájárulás ennél valamivel alacsonyabb, körülbelül 44%, míg a humanitárius támogatás aránya 7%.

Ezek alapján jól látszik, hogy a támogatások oroszlánrészét a Nyugat biztosította Ukrajnának, az Európán kívüli országok támogatásai közül Japán 10 milliárd eurós segítsége a legkiemelkedőbb. Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius volt.

Ami az évenkénti megoszlást illeti:

az Ukrajnának nyújtott pénzmennyiség folyamatosan növekszik, viszont nem túl nagy mértékben. A 2024-ben biztosított hozzájárulás a 2022-es hozzájáruláshoz képest 22,2%-kal nőtt.

Megugró védelmi kiadások

Ukrajna védelmi kiadásai 2014 óta folyamatosan emelkednek, ami az ország biztonsági helyzetének súlyosbodását tükrözi. Míg 2021-ben még csak 3 milliárd eurót költöttek a védelemre, az orosz invázió következtében 2022-ben már 38 milliárd euróra nőtt a védelmi költségvetés. A háború három éve alatt Ukrajna saját költségvetéséből összesen 117 milliárd eurót fordított a védekezésre. A jövőre nézve sem várható csökkenés: 2025-re körülbelül 55 milliárd eurót terveznek a védelmi költségvetésre.

A Kiel Intézet részletesen bemutatta a pénzügyi támogatás megoszlását is.

Az összes szubvenció mértéke 118,47 milliárd euró, melynek összetétele a következő: 57% hitel, 32% vissza nem térítendő támogatás, 10% garanciák, 1% devizacsere-ügyletek.

Érdekes, hogy az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90%-át hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39%.

Mire költheti Ukrajna a támogatásokat?

Korábban gyakran elhangzott az amerikai katonai támogatások védelmében a Biden-adminisztráció alatt, hogy ezeknek az összegeknek meghatározott részét csak és kizárólag az amerikai védelmi ipar amerikai beszállítóinál lehet elkölteni. Kérdés merült fel, hogy más donorok esetében is volt-e ilyen kikötés.

A válaszért az Oeconomus cikkét jegyző szakértőhöz, Olekszij Antonhoz fordultunk. Ugyan az Európai Unió és a tagállamok hangsúlyozzák az európai védelmi ipar támogatását, viszont nem kötelezték el magukat olyan szigorú kikötések mellett, mint például az Egyesült Államok. Az EU-tagállamok esetében a fegyveres segítségnyújtás nemzeti hatáskörben zajlik, mivel a közös biztonság- és védelmi politika (KBVP) keretében az uniónak nincs egységes hadserege.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a tagállamok kötelezték volna Ukrajnát, hogy kizárólag uniós gyártóktól vásároljanak fegyvereket. A hangsúly inkább azon van, hogy a támogatás hatékonyan szolgálja az eredeti célokat, például Ukrajna területi integritásának védelmét, és a beszerzések sokszor a tagállamok meglévő készleteiből érkeztek, vagy Európán kívüli vásárlásokkal történtek.

Európán kívüli támogató országok esetében a helyzet hasonló. Például olyan országok, mint Japán, Ausztrália vagy Kanada, amelyek szintén nyújtanak katonai segítséget Ukrajnának, nem kötik a támogatást saját hadiipari vállalataikhoz, mivel sok esetben saját kapacitásaik korlátozottak, és inkább a NATO- vagy amerikai gyártású felszerelések közvetítésében vesznek részt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatások hatékonysága elengedhetetlen a folyamatban, és Ukrajna célja a területi integritás megőrzése, ami különösen jelentős az orosz agresszió ellen.