Brüsszelben az uniós tagállamok pénzügyminiszterei elfogadták „a kohéziós politika alapvető szempontjairól” szóló nyilatkozatot, amely keretet ad a jövőbeni vitáknak és a 2027 utáni kohéziós politikának. Ez a dokumentum útmutatást nyújt arról, hogyan célozzák meg a felzárkóztatást elősegítő kohéziós forrásokat.

Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország pénzügyi minisztere, a soros uniós elnökség nevében hangsúlyozta, hogy az EU kohéziós politikája és versenyképessége szorosan összefügg. A nyilatkozatokat elfogadták, de a magyar kormány számára van egy figyelmeztető pont, amely kifejezetten érzékeny téma: a jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy a jogállamisági eljárás miatt Magyarország elveszítheti az EU-tól érkező mintegy 17 milliárd eurót.

A nyolcadik pont elismeri a jogállamiság, valamint az EU alapjogi chartájának tiszteletét, és a jogállamisági eljárás szoros kapcsolatát a kohéziós forrásokkal. Ez főleg azért problematikus, mert a magyar politikai vezetés már eddig is a jogállamisági eljárással az uniós források elzárásának jogcímeként azonosította a problémákat. Navracsics Tibor, a magyar területfejlesztési miniszter kijelentette, hogy az aláírás számukra elfogadhatatlan, mivel az jogszerűtlen korlátozásokat jelenthet Magyarország számára.

A magyar álláspont nemcsak a jogállamiság eljárásáról beszél, hanem arról is, hogy a dokumentum a kettős mérce és a diszkrimináció alkalmazását sugalmazza. A magyar kormány már hosszú ideje küzd a kohéziós alapokból való részesedésért, mivel csak szankcionálási eszközökkel próbálták Őket nyomás alá helyezni.

Fontos megjegyezni, hogy az EU-szerte végrehajtott hatékony kohéziós politika kulcsfontosságú feltétel az egységes piac sikeréhez. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tagállamok felelősséget vállaljanak a költségvetésükért és a jogállamisággal összefüggő politikai döntésekért. A magyar kormány kifejezetten hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat elfogadása nem jelentheti a jogállamiság további szigorítását vagy újabb rendszeresítést.

Ezek a viták egyelőre nem zárultak le, a kormány pedig fenntartja magának a jogot arra, hogy vétót emeljen az uniós költségvetés bevezetése előtt, ha a jogállamiság és a források közötti kapcsolat nem megfelelően van kezelve. Orbán Viktor korábban többször kijelentette, hogy nem fognak engedni a jogállamiság és az uniós források védelme érdekében.