Budapesten sok szempontból megdöbbentő látványt nyújt az Ecseri úti metrókijárat – egy hely, ami a külváros legrongyosabb területévé vált. A 21. századi metrókijáratépítés szomorú emléke a Kádár-kor idejére nyúlik vissza, amikor az autós közlekedés vált a városfejlesztés fő irányává. A terület viszont nemcsak elhanyagolt, hanem a parkolók és régi pavilonok improvizált elhelyezése miatt is rettenetes képet mutat.

A közterület állapotának romlása eddig sem volt titok, azonban a BKV és a főváros közötti koordináció hiánya megakadályozta a szükséges lépések megtételét. Ferencváros Önkormányzata azonban végre eseményeket indított: egy közösségi tervezést kezdtek és tervpályázatot írtak ki. A lakosság szempontjából a közbiztonság és a köztisztaság helyzete kiemelt szempont.

Az önkormányzati kampány során Baranyi Krisztina polgármester javaslata, amely jelentős forrást igényelt volna, ám a baloldali szövetségesek elutasították. Gegesy Ferenc, egykori polgármester, egy interjúban jelezte, hogy a terület pavilonjainak cseréje szükséges, de az ehhez szükséges költségek körüli vita komoly feszültségeket szült. Az eredeti 1 milliárdos költségvetés helyett a különböző finanszírozási irányok miatt a tervek alapján a költségek 2 milliárdra ugrottak. A baloldali képviselők elutasították a túlárazottnak tartott ajánlatot, míg Baranyi Krisztina próbálta előmozdítani a beruházást.

Végül sikerült csökkenteni a költségeket, így a felújítási projekt ára 1,6 milliárd forintra módosult. Az Ecseri úti metrómegálló tervezett átalakítása 2024-ben végre elkezdődhet, miután a teljes terület rekonstrukciójához a főváros költségének 40%-át a Ferencváros Önkormányzata állja.

A projekt célja, hogy a terület ne csak funkcionális, hanem közösségi térként is funkcionáljon. Az újonnan kialakított zöldfelületek, a fák telepítése és a kapcsolódó sétányok célja, hogy egy békés találkozási pontot hozzanak létre a lakók számára. Az Ecseri úti csomópont közlekedése is jelentős változáson megy keresztül: a parkolókat eltüntetik, buszforgalmat rendszerezik, és kerékpárutakat alakítanak ki, ezzel is ösztönözve a fenntartható közlekedési formákat.

A központ tervezése és a kivitelezés egyaránt a modern, fenntartható szemléletet tükrözi, figyelembe véve a zöld felületek fontosságát és a helyi lakosság igényeit. A projekt különböző területeken felöleli a fenntartható fejlődés, a közösségi együttműködés és a környezettudatos gondolkodás elveit, melyek fontos lépések Budapest zöldebbé, élhetőbbé tételében.